A bolondok napját már évszázadok óta április elsején ünnepeljük. De te tudod, miért? Mégis miért pont ez a nap lett a bolondok napja?
Az mindenki számára világos, hogy az álhírterjesztések és mások megtréfálása április elsejei hagyománynak számít. Így ha valakit megtévesztenek vagy átvernek, ő lesz “április bolondja”. Azonban az ünnep eredetét még mindig homály fedi, ezért szerettünk volna készíteni erről egy cikket.
Egyes történészek szerint kelta eredetű népszokás volt, míg mások úgy gondolják, hogy egészen 1582-ig nyúlik vissza az eredete, amikor Franciaország a Julianus-naptárról áttért a Gergely-naptárra, miután a tridenti zsinat 1563-ban felszólította erre. Így azok az emberek, akik csak „lassan értesültek” a hírekről, esetleg nem vették észre, hogy az új év kezdete január 1-jére tolódott, azok március utolsó hetétől április 1-ig folytatták az ünneplést. Ezért is váltak a viccek és álhírek célpontjává, és elkezdték őket „április bolondjának” hívni.
Más elméletek azt is feltételezik, hogy a bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődik, amikor az anyatermészet „megbolondította” az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással.
Tehát, hogy összesítsük: A bolondok napjának eredete még mindig nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered.
Mindenesetre ez a nap az, amikor kíméletlenül megtréfálhatjuk a másikat és ez akkor is humoros marad, ha nem igazán tudjuk pontosan, miért is tettük azt. 🙂
