Örök vitának számít szakemberek, szülők és laikusok között, nem túl kegyetlenek és félelmetesek-e a kisgyerekeknek szánt klasszikus mesék. Itt most nem erről lesz szó, hanem arról, mennyit árthat a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” zárás felnőtt életünkben.
Már egészen kicsi kortól sulykoljuk a gyerekekbe, hogy az élet boldog, gondtalan és mesésen tökéletes – állapította meg Vanessa Loder amerikai coach, amikor 2,5 éves kislánya megkapta a hercegnős mesék nagykönyvét.
A nőket tudatossághoz és önbizalomhoz segítő coach szerint a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” zárás félrevezető. Azt a képet alakítja ki a gyerekekben, különösen a lányokban, hogy miután megtalálták a Nagy Ő-t, soha többé semmilyen problémájuk nem lesz. Semmibe veszi azt a tényt, hogy a szenvedés, a megpróbáltatások és a kihívás az életünk természetes része.
Szeretné, hogy lánya tudatos felnőtt legyen, és ne kergessen majd rózsaszín irrealitásokat, de ne is csüggedjen, ha nehézségek tornyosulnak előtte. Ezért fokozatosan módosította az évszázados frázist, amely náluk ma már minden mese végén így hangzik: „Néha boldogok voltak, néha szomorúak, néha mérgesek, néha bolondosak, néha hálásak.”
