Gyerekként egy nyári szünet szinte végtelennek tűnt, felnőttként pedig úgy érezzük, hogy egyik hét követi a másikat. Pedig az idő valójában nem gyorsult fel, csak az agyunk érzékeli másképp.
Gyerekkorban szinte minden új élménynek számít, ezért az emlékeink sokkal részletesebbek és változatosabbak. Felnőttként viszont egyre több a rutin, így a napok könnyebben összemosódnak, és visszatekintve gyorsabban telik az idő.
Az is számít, hogy egy év egyre kisebb részét jelenti az életünknek. Egy gyerek számára hosszú időnek érződik, míg felnőttként már sokkal rövidebbnek tűnik.
Bár a nap továbbra is 24 órából áll, az időérzékelésünk folyamatosan változik. Talán ezért érezzük úgy, hogy az évek egyre gyorsabban elszaladnak. Ami sok embert megijeszt, hiszen olyan, mintha szó szerint elrohanna mellettünk az élet.
