Nem mindenkinek bírja a gyomra a buszozást. A hosszabb utakkal járó rosszullét szinte már állandó útitárs. Sokan vannak ezzel így, ezért nem árt előre felkészülni.
A buszozás hasonló a hajóutakhoz. Nem mindenki bírja. Az ember gyomra hamar fel tud fordulni. Az állandó mozgás nem tesz neki jót. Folyamatosan görcsben van. A rosszullét kitart az út végéig. Aki hasonlóan nem bírja ez ilyen jellegű utakat, együtt tud érezni a többiekkel.
A busz, a hajókhoz hasonlóan meglehetősen nagy mozgásra képes. A nagyméretű rugóknak köszönhetően, amik az út kisebb-nagyobb hibáit hivatottak csillapítani, egy folyamatos fel-le mozgást végez. Ez inkább a nagyobb buszokra igaz. Az alacsony padlósoknál ez sokkal visszafogottabb. Ezt a liftező mozgást nem mindenki szereti. Nem vagyunk hozzászokva ehhez a folyamatos fel-le ingázástól.
Sajnos néha az ilyen buszutak elkerülhetetlenek. Rátesz még egy lapáttal, ha az egész egy hegyvidéken van, vagy rossz útviszonyok mellett. Ilyenkor igazán zöldre változik az arcszín. Érdemes ilyenkor a megelőzésre gondolni. Utazás előtt célszerű bevenni hányinger elleni gyógyszert, de legalább magadnál tartani pár szemet.
Szintén sokat segíthet, ha nem közvetlenül a kerékhez ülsz. Itt a legnagyobb a mozgás, valamint a hátsó üléseknél. Jobb elkerülni ezeket és inkább középtájban keresni helyet. Ha lefoglalod magad valamivel, szintén el tudod terelni a gondolataidat a folyamatosan liftező mozgástól.
Ezekkel az apró praktikákkal sokkal elviselhetőbbé tudod tenni a hosszabb utakat. Egy idő után pedig nem kell már magad mellett tartanod a zacskót veszély esetére. A buszozás megszokható, de tény, hogy nem egyik pillanatról a másikra megy.
