Nem a romantikus filmek nagy jeleneteiben történik. Hanem egy unalmas kedd reggelen, amikor ránézel, és hirtelen minden megváltozik.
„Nem akkor jöttem rá, amikor megcsókolt a buliban. Hanem hétfő reggel. Hulla fáradt voltam, zsíros hajjal, karikás szemekkel estem be az osztályba, utálva az egész világot. De amikor megláttam őt a folyosó végén, és ő nem a haverjaival röhögcsélt, hanem egyenesen rám nézett azzal a »végre itt vagy« tekintettel… a gyomromban a stressz hirtelen átváltott valami egészen mássá. Nyugalomra. Akkor tudtam, hogy bajban vagyok. Mert hirtelen volt miért bejönni, és a biztonságot jelentette a káoszban.”
– Panni (16)
