Korábban már írtunk róla, melyik képzéseknél húzták meg a központi ponthatárt. Ennél azonban jóval több számot kell fejben tartaniuk a felvételizőknek.
Ez a minimum
A tavalyi 260 ponttal ellentétben ebben az évben a diákoknak legalább 240-et kell összegyűjteniük ahhoz, hogy egy felsőoktatási szakképzésre bejussanak. Alap-vagy osztatlan szakokon ez a szám már 280, mesterképzések esetében viszont jóval kisebb, csupán 50 pont (a 100-ból).
Amit már tudunk
Negyvenegy szaknál már biztosak a ponthatárok, ezek – csökkenő sorrendben – a következők:
- nemzetközi tanulmányok 465 pont
- alkalmazott közgazdaságtan 465
- gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés 465
- nemzetközi gazdálkodás 460
- jogász 460
- pénzügy és számvitel 458
- kommunikáció- és médiatudomány 455
- gazdálkodási és menedzsment 455
- kereskedelem és marketing 449
- emberi erőforrások 443
- közszolgálati 440
- üzleti szakoktató 440
- andragógia 430
- turizmus-vendéglátás 428
- igazságügyi igazgatási 424
- pszichológia 420
- munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 410
- gyógyszerészeti 400
- állatorvosi 400
- fogorvosi 390
- általános orvosi 380
- humánkineziológia 370
- gyógypedagógia 350
- tájrendező és kertépítő mérnöki 350
- építészmérnöki 330
- anglisztika 310
- történelem 310
- magyar 310
- rekreációszervezés és egészségfejlesztés 310
- sportszervező 310
- szabad bölcsész 310
- ókori nyelvek és kultúrák/asszirológia 310
- ókori nyelvek és kultúrák/egyiptológia 310
- ókori nyelvek és kultúrák/klasszika filológia 310
- osztatlan tanári 305
- történelem/régészet 300
- társadalmi tanulmányok 300
- erdőmérnöki 300
- politológia 300
- lótenyésztő, lovassportszervező agármérnök 300
- szociológia 300
Ezek majdnem felénél, tizenhét szaknál kell a bűvös 400 fölött teljesíteni, a 240 ponttól pedig mind messze esik. A szakok fizetős formái ettől eltérhetnek. Az információk biztos tudatában mégsem célszerű megnyugodni: 2014-ben például a Budapesti Corvinus Egyetem magasabbra húzta a központi ponthatárait három államilag támogatott képzésénél , mert nagyon sokan jelentkeztek magas pontszámokkal, ennyi embernek pedig nem tudtak helyet biztosítani a véges befogadóképeségű szakokon.
Mitől függ?
Ahogy a Corvinus példája is mutatja, minél népszerűbb egy szak, annál magasabbra húzzák a ponthatárt. Ennek a magyarázata egyszerű: egyes iskolákba nagyon sokan jelentkeznek. Ahhoz, hogy ki tudják választani a legjobb, valóban oda való tanulókat, a legkiemelkedőbb eredményt kell elvárniuk, ebből adódóan pedig magasra húzniuk a ponthatárt. Ezzel az intézmények minőséget is védik.
És a többiek?
Hiába ez a negyvenegy képzés, rengetegen más irányban szeretnének továbbtanulni. Nekik július 23-ig kell várakozniuk; ezen a napon hirdetik ki a többi ponthatárt.
(Fotó: thescrollofmentalityandsolidarity.com)
