Az egykori francia gyarmat, a 4,5 milliós Kongói Köztársaság lakosságának majdnem 60 százaléka fiatal. Mégis közülük csak nagyon keveseknek adatik meg az érettségi kiváltsága, amiért igen keményen meg kell dolgozni – mesélte a Globoport.hu interjújában Raymond Irambo, aki a Pointe-Noire-i Lycee Victor Augagneur-ben érettségizett.
– Hány évesen érettségiznek a diákok a Kongói Köztársaságban?
– Ez nem olyan egyértelmű, mint Magyarországon. Előbb röviden mesélek a kongói közoktatásról. Az általános iskolát, ami hat évig tart, hatévesen kezdik a diákok. Aztán következik a középiskola, aminek az első része négy, a második, a lycee három éves. Így elvben 19 éves korban következik az érettségi.
– Miért csak elvben?
– Mert nagyon szelektív a kongói iskolarendszer. Ott csak a legokosabbak, a legtehetősebbek tudják olyan egyenesen végigjárni az évfolyamokat, mint Magyarországon. Csak az általános iskola kötelező, utána a szülők anyagi helyzetén és a kevés ösztöndíjon múlik, ki járhat középiskolába. Ráadásul minden évben záróvizsgát kell tenni. Ha az nem sikerül, akkor évet kell ismételni. Így van, hogy egy osztályt kétszer-háromszor is jár valaki.
– Magyarországon a középiskola utolsó éve gyakorlatilag csak az érettségiről szól. Kongóban is így van ez?
– Igen. Sőt, gyakorlatilag a teljes lycee az érettségire koncentrál. Mert az eredményektől függ az egyetemi felvételi, és az államilag finanszírozott helyek. A költségtérítéses nagyon-nagyon drága.
– Hány tantárgyból kell érettségizni a lycee végén?
– Az a specializációtól függ. A lycee-ben általános ismeretekre (irodalom, gazdaság, nyelvek), illetve mezőgazdasági, technikai és reáltudományokra specializálódnak a diákok. Így például a reálosoknak matematikából és fizikából kötelező érettségizni, a másik két tantárgyat pedig az alapján választják meg, hogy milyen területre szeretnének felvételizni. Az érettségi előtt három ilyen területet jelölhetnek meg, ami majd már az érettségi eredmények után lesz fontos.
– Írásbeli és szóbeli vizsga is van az érettségin?
– Attól függ. Előbb minden tantárgyból írásbelizni kell. Akik a maximumot teljesítik, azoknak szóbelizni már nem kell. De például a nyelvekből írásbeli és szóbeli vizsga is van. A szóbelivel egyébként az írásbeli elégséges eredményét is fel lehet javítani.
– Hány órásak az írásbeli vizsgák?
– Általában négyórásak. Az egyiket délelőtt, a másikat délután írják. Összesen két nap van az írásbelikre.
– Milyen kompetenciákat vizsgál az érettségi?
– Lexikai és gyakorlati tudást egyformán kérnek. Értened kell a szöveget, hogy meg tudd oldani a feladatot.
– Lehet puskázni?
– Egyáltalán nem. A tanterembe lépés előtt megmotoznak, és ha csak lesésen kapnak, kitiltanak az osztályból. Ezért készülnek rá olyan keményen a diákok, gyakorlatilag éjjel-nappal tanulnak. Csak 10 százalékuk tesz sikeres vizsgát. Mindez azért, mert a felsőoktatási helyek száma nagyon korlátozott, nem tudnak mindenkit felvenni. Lehet persze újra próbálkozni, de az iskolában csak kétszer, utána önállóan kell megoldani.
– A nemek aránya hogyan oszlik meg az érettségizők között?
– Sokkal több a fiú, mint a lány. Nem tudok pontos adatot mondani, de körülbelül két lány jut tíz fiúra. Általánosságban elmondható, hogy a rendszer és a szülők inkább a fiúkat bátorítják a tanulásra.
– Mennyi idő után derülnek ki az eredmények?
– Az érettségik júniusban vannak. A teszteket egy fővárosi központban javítják ki az ország legjobb tanárai körülbelül egy hónap alatt, és utána a rádióban közlik az eredményt.
– A pontokat bemondják a rádióban?
– Nem. Minden sikeresen érettségizőnek beolvassák a nevét a minősítéssel (jeles, közepes, stb.) együtt. Ezt többször is elismétlik. Szóval az egész ország tudja, hogy te most leérettségiztél-e, vagy sem. Ha véletlenül lemaradtál az adásról, akkor az iskolában is megnézheted a listát és persze ma már az interneten is.
– Meg lehet venni az érettségit Kongóban?
– Nem. Nincs olyan eszközrendszer, sem maffia, amely úgymond érettségi bizonyítványok gyártására képes. Olyan fordulhat elő, hogy a tehetős és befolyásos szülők esetleg odaszólnak a fővárosi központba, hogy egy adott névre figyeljenek oda.
– Ballagás és érettségi bankett van Kongóban?
– Nem igazán. Az érettségi előtt van valami ballagásra emlékeztető, de az sem kötelező. Nem is nagyon vesznek részt rajta, mert nem ünnepelnek, amíg nincs eredmény. A rádióadás után érettségi bankett nincs. A család ünnepelhet, ha úgy kívánja.
– Az érettségi eredmények hogyan jutnak el az egyetemekre?
– Van egy hivatal, ahol feldolgozzák a sikeres eredményeket és eldöntik, ki melyik egyetemre, milyen szakra mehet. Itt figyelembe veszik, milyen három területet adott meg a diák még az érettségi előtt. Ezek közül mindenkit egy bizonyos helyre küldenek, nincs sorrend, nincs variálás.
Képek: Wikipedia, Flickr
