Avagy amikor még a Brookly-híd is elkelt
Az 1870-es évek egyik legnagyobb New York-i szlogenjévé vált a „Ne vedd meg a Brooklyn-hidat!” mondat, ami a magyar nyelvben megfelel a „Ne kajálj be mindent” mondásnak. Na de vajon, hogyan vált ez szállóigévé, és honnan indul ez az egész történet?
Az 1870-es években járunk, amikor is az a bizonyos George C. Parker kapva kapott az alkalmon, hogy a tisztességes munka helyett inkább az eszes hozzáállásával tegyen szert megálmodott vagyonára. Mindez sikerült is neki… legalábbis egy ideig.
New York utcáin elvegyülve figyelmesen kísérte a turistákat és szemelt ki közülük mindig egyet-egyet, akinek előadhatta éppen aktuális szerepét, miszerint: a város megbízottjaként azt a feladatot kapta, hogy értékesítse a Brooklyn-híd hídkezelői jogát. Persze a körítés úgy volt teljes, ha az erre vevő emberek kaptak is érte valamit, ez esetben a vámbeszedés jogát. Ahhoz képest, hogy az egész csupán egy jól sikerült füllentés volt George részéről, elegen elhitték ezt ahhoz, hogy úgy döntsenek, élnek az ajánlattal.
Sok ember miután rájött az átverésre, és az ezzel járó veszteségre, szégyenében még a rendőrséghez sem mert fordulni, nehogy nevetés tárgyává váljon. „Hősünk” lebukását az a pillanat jelentette, amikor valaki kihívta a rendőröket, mondván, hogy valami félnótás hídpénzt akar beszedni tőlük. Ez a történet ihlette a „Ne vedd meg a Brooklyn-hidat” aranyköpés.
George C. Parker ennek ellenére sem hagyott fel a törvényszegéssel. Többek között sikerült eladnia a Madison Square Gardent, a Metropolitan Múzeumot, és még a Szabadság szoborra is talált vevőt. Növelve hitelességét még hamisított okmányokat is átnyújtott az ügyfeleknek. Sőt, egy ingatlanirodát is kibérelt vállalkozásának. Még Grant Tábornok síremlékét is sikerült eladnia, azzal a háttérsztorival, hogy ő a tábornok unokája.
Több évvel később, 1928-ban azonban az ő karrierje is véget ért. A rendőrség többszöri alkalommal is lekapcsolta, de miután már ezekre az intő jelzésekre sem hallgatott, visszaesőként életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Haláláig 8 évet töltött a Sing Sing börtönben, ahol állítólag odavoltak érte a fegyencek. Éles eszű, humoros embernek tartották, aki egyszerűen magával ragadta a többieket, így a mai napig él az amerikai köztudatban az emléke.
Fotó:
player.hu
hu.wikipedia.org
