Ezt nézed:  / Hírek / Utazás / Nincs is húsvét a Húsvét-szigeteken

Nincs is húsvét a Húsvét-szigeteken

Mi más jutna eszünkbe a Húsvét-szigetekről, ha nem a rengeteg nyúl és a tojás? Nos, a valóság az, hogy ezen a kis polinéz szigeten ünneplik meg legkevésbé a húsvét ünnepét. De akkor miért Húsvét-szigetek a neve, és mi vonzza oda a turistákat? – többek között erre is megtudhattuk a választ az Inforádio Világszám műsorából, Dr. Kiss Róbert Richard műsorvezetésével.

A sziget nevének eredetét nem is olyan bonyolult megfejteni, mint azt hinnénk. Egyszerűen azért kapta ezt az elnevezést, mert húsvét napján fedezték fel a szigetet.

Bár a húsvétot a helyiek nem igazán ünneplik, a turisták kedvéért azért kaphatóak húsvéti ajándéktárgyak is.

A legnagyobb népszerűsége még is annak a sziklának van, amelyik a sziget mellett emelkedik ki a tengerből. A hagyomány szerint ennek a tetején fészkel egy madár, annak a tojásáért úsznak versenyt a legények.

Régebben azt, aki először tarthatta kezében a tojást, kultikus főnökké emelték, de tévedés lenne azt hinni, hogy ez egy nagyon felemelő érzés volt. A győztesnek ezután olyan mágikus szertartáson kellett részt vennie, ami még a legerősebb embert is megizzasztotta volna. Sőt, ha valami baja esett a törzsnek, akkor a főnök volt az, akit először feláldoztak. Ez máris nem hangzik, olyan jól igaz? Pontosan ezért, nem is nagyon valószínű, hogy sokan siettek volna azért a tojásért.

Nem csak a turisták, de olykor a helyiek is csodájára járnak a Húsvét-sziget kőszobrainak. Érdekessége az, hogy a mai napig nem lehet tudni biztosan, hogy kik és miként építették a vulkán lábához, ezeket a csodákat. Ami még misztikusabbá teszi a dolgot, hogy vannak olyan helyek, ahol 12 méterrel a föld alatt is megtalálhatóak egyes szobrok részei. A kutatások azt mutatják, hogy az 1600-as években maradhattak abba a kőfaragások, de az eszközök, amelyekkel állítólag ezeket a remekműveket készítették, még mindig megtekinthetőek az ott lévő szabadtéri múzeumban.

Az őslakosok se mindennapi módon különböztették meg egymást. A hosszúfülűek (avagy a vörös hajúak), és a rövidfülűek (másképp mondva a barnahajúak) örök ellentétben álltak egymással. A hosszú csatározásaik oka állítólag az volt, hogy a hosszúfülűek alacsonyabb rendűnek tartották a rövid fülű törzs népeit. A két nép viszálykodásának végül a gyarmatosítok vetettek véget, akik a chilei bányába hurcolták a törzstagokat. Manapság, a Húsvét-szigetek lakosságát is chilei bevándorlók népesítik be.

 

Húsvét-szigetek
Szerinted, hogyan épülhettek a Húsvét-szigeten a kőszobrok?

 

Hallgasd te is az Inforádió Világszám műsorát a FM 88,1 MHz-es frekvencián! Péntek este 19:00 órától és szombat délelőtt 10:00 órától. ;)

 

Fotók: http://feelgrafix.com/, wall321.com, wallpaperup.com, http://images.nationalgeographic.com/