Úgy tűnik, hogy az alig 15 éves William Gadoury tudományos eredményeit még egy gyakorlott régész is megirigyelhetné. A québec-i diák ugyanis egy szép napon azzal rukkolt elő, hogy megtalált egy, a közép-amerikai dzsungel mélyén lapuló ősi maja várost. Hab a tortán, hogy az amatőrnek semmiképpen sem nevezhető fiatal kanadai otthonában csücsülve tette a szenzációs felfedezést.
A maja civilizációért és a csillagászatért lelkesedő fiatalember némi logikát, valamint egy kevés technológiát segítségül hívva jutott arra a megállapításra, hogy a maják, egyes égitestek és csillagképek elhelyezkedését másolva építették városaikat.
Elméletét bizonyítandó a 15 éves fiú sorra vizsgálta a fontosabb maja városokat, amelyek valóban megegyeztek az égitestek egymáshoz viszonyított pozíciójával, azonban egy három csillag alkotta formáció földi megfelelőjéből hiányzott egy város. A kanadai űrügynökség műholdfelvételeit átnézve az általa meghatározott koordinátáknál, legnagyobb meglepetésére Gadoury egy ember alkotta tárgy körvonalaira bukkant- írja a globoport.hu.
William a K’aak Chi, azaz a Tűz Szája névre keresztelte az egykori település romjait, amelyeket később a RADARSAT-2-es műholddal is megvizsgáltak a tudósok. A szakvélemények szerint a felvételeken kétség kívül ember által épített objektumok láthatóak, egészen pontosan utcák hálózata, illetve egy négyzet alakú tárgy, amely minden bizonnyal egy piramis lehet.
“Ha sorra vesszük a bizonyítékokat, minden jel arra mutat, hogy a Yucatán-félszigeten, a jelzett koordinátákon egy, a maja civilizáció által épített város fekszik.”
– mondta a The Idependentnek Dr. Amrand La Rocque, az Új-Brunswick-i egyetem kutatója, aki arra is rámutatott, hogy a fiatal zseni módszerével a jövőben minden bizonnyal számos más, ez idáig ismeretlen maja települést tárhatnak majd fel a tudósok.
William Gadoury felfedezését számos szaklap is publikálja majd, és a kanadai régészreménységre máris, mint a 2017-ben Brazíliában megrendezésre kerülő nemzetközi tudományos kiállítás egyik sztárvendégeként tekintenek.