Szeretnéd odakötni bicajodat, ahová egykor Rákóczi a lovát kötötte? Netán épp ugyanott gyönyörű verseket írni, ahol József Attila egyik legszebb szerelmes versét megírta? Esetleg a Bánk Bán című opera áriáját dúdolnád Erkel Ferenc fáinak árnyékában? Kiránduljunk, tanuljunk és pihenjünk!
A parádi Rákóczi-tölgy
A Mátra hegység szívében, Parádfürdő mellett árválkodik egy hatalmas tölgy. Rég elmetszették derékban – annyira idős volt, hogy veszélyes lett volna állva hagyni. A helybeliek szerint II. Rákóczi Ferenc többször is járt errefelé, s lovát ennek a fának a törzséhez kötötte. A tölgy korát 300 évre becsülik. Az 1960-as években 770 cm kerületűnek mérték. Egy kerékpáros csavargásnak kiváló végpontja lehetne a hely, és nemcsak a Mátra gyönyörű tájai miatt. Meglepő tény, hogy hazánkban legalább tucatnyi helyen áll „Rákóczi-fája”, ami nem annyira a fejedelem kirándulásokra való hajlamát, inkább országos hírét és népszerűségét jelzi.
Bánk áriája a gyulai fák árnyékában
Nemzeti operánk zeneszerzője – Erkel Ferenc – Gyulán született. A Várfürdő szépséges parkja terebélyes lombú, hangulatos fákkal van tele. Erkel gyakran járt vissza szülővárosába rokonlátogatóba. Egy ilyen alkalommal fedezte fel magának ezt a parkot is, hiszen nagyon szeretett a fák alá húzódva alkotni. Itt írta a Brankovics című opera zenéjét. Gyulán nemcsak fürdeni érdemes, hanem a Várfürdő parkjában a hatalmas mezei juharok közötti sétálgatni sem utolsó érzés.
„Itt ülök csillámló sziklafalon…” – József Attila Ódája
Nemcsak a magyar, hanem a világirodalom egyik legszebb szerelmes verse is az Óda, József Attila csodálatos költeménye. A költő szobra a Bükk legszebb helyén, a Hámori-tó mellett, a Szinva-patak vízesésénél áll. A szobor lehunyt szemmel ábrázolja a művészt, aki távoli kedvesére emlékszik a szép helyen. Az Óda részleteiből olvashatsz ugyanitt. A költő itt írta a verset 1933-ban, az első hazai írótalálkozó idején. Szerelmes verset írni, szerelmünkről révedezni, vagy csak tiszta hegyi levegőt szívni – mindenképp megér egy őszi túrát a hely!
Az Aggteleki Baradla-barlang cseppkővilága – festővásznon
Amennyiben szeretsz alkotni, festeni kiváló helyszínt tudunk neked ajánlani, különleges témákkal. A Világörökség részének nyilvánított Aggteleki (Baradla)- cseppkőbarlangban a múlt században több híres magyar is ellátogatott. Madarász Viktor és Paál László – a két világhírű festőművész – például több pompás grafikáján és festményén megörökítette a barlang egyedülálló cseppkőformáit. Fesd meg Te is a cseppkőoszlopok, kőzászlók és kőcsikkék varázslatos világát! A hely egyébként közvetlenül a szlovák határnál fekszik, s barlangrendszere átnyúlik északi szomszédunkhoz.
Tóth A. Péter
