Ezt nézed:  / Divat/Életmód / Öt mégsem olyan szuper dolog Japánban

Öt mégsem olyan szuper dolog Japánban

A Japánt megjárt külföldiek rendszerint áradoznak arról, hogy milyen jó is az élet a szigetországban. Pozitívum a tisztaság, a biztonság, a jó infrastruktúra és a megbízható postai szolgálat. Vannak közben olyan dolgok, amik nem örvendenek nagy népszerűségnek a külföldiek körében.

„Japán egy gyönyörű ország, ahol szép az élet”- mondják a külföldiek gyakran. Ma rövid pillantást vetünk azokra a dolgokra, amik a külföldiek számára alapvetőek és fontosak saját hazájukban, de amik Japánban – egy blogger szerint – nem annyira evidensek. A japán, ám kozmopolita Madame Riri 5 dolgot vesz górcső alá, amit meg is magyaráz. A kulturális különbségek kiélesednek, bármennyire is elnyeri tetszésünket a modern japán világ. Mik okozhatnak bosszúságot, és mik hiányozhatnak a bevándorlóknak?

Egyre több ATM a kényelemért

nn-11

Bár Japánban elég magas szinten vannak a banki szolgáltatások, és az ügyintézés is rendszerint gyorsan megy, a bankautomaták messze elmaradnak más országokhoz képest. Ahogy a fenti fotón is láthatjuk, az ATM-ek a bank belső terében vannak, ahova nem lehet bejutni a nyitvatartási időn kívül. A 24 órás ATM-eknek pedig minden alkalommal külön szolgáltatási díjuk van. Azért is külön fizetni kell, ha munkaidőn kívül veszünk fel pénzt, még akkor is, ha a saját bankunk automatáját használjuk.

Mennyire érdekli ez a japánokat? Hát, ők rengeteg készpénz hordanak maguknál. A rendkívül alacsony bűnözési ráta azt jelenti, hogy nagyon kevés az esélye annak, hogy valaki ellopja azt a sok jent, ami a zsebükben van. Ezen kívül mindenki mindenhol készpénzzel fizet, akármilyen értékben vásárol. Ha egy 100 jenes teáért tízezressel akarnak fizetni, visszaadnak neki anélkül, hogy az eladók felháborodnának azon, hogy fel kell váltani a pénzt. (Magyarországon nagy pénzzel rendszerint elzavarnak a boltból.)

Ezen kívül a készpénz használatához párosul pár pszichológiai hatás, melyek segítik, hogy felelősen bánjunk a pénzünkkel. A bankkártyás fizetéssel szemben jobban érezzük, hogy mennyit adunk ki, ami visszafoghatja a felelőtlen költekezést. A külföldiek hozzá vannak szokva a kártyahasználathoz, így olykor bosszankodhatnak Japánban, ahol ez nem egy alapvető fizetési mód. A Suica-kártya, vagy az NFC fizetés már sokkal elterjedtebb. Az NFC egy okostelefonos fizetési szolgáltatás, a Suica pedig pénzzel feltölthető kártyarendszer, alapvetően tömegközlekedéshez, de vásárlásra is alkalmas. A modern Japánban a külföldiek rájönnek: jobb a készpénzt maguknál tartani.

Központi fűtés és légkondicionálás

nn-21

Általános panasz szokott lenni külföldiektől, hogy a japán lakásokban nincs légkondicionálás vagy központi fűtés. Tényleg nincs. A hideg télben például hősugárzókkal fűtenek, mindig azt a szobát, ahol éppen tartózkodnak. Képzeljük el, hogy a szobában már elértük a megfelelő hőmérsékletet, szépen olvasunk, vagy internetezünk, amikor arra gondolunk, hogy kimegyünk a konyhába egy kis harapnivalóért. Szinte fájdalomként hasít belénk a gondolat, hogy a konyhában rettenetes hideg van.

Ennek nyilván oka van. Valóban minden szobába lehetne telepíteni olyan gépeket, amelyek egyenletes, vagy kívánt hőmérsékletet teremtenek a különböző szobákban, viszont a kis gépeknek óriási előnyük az energiatakarékosság. Amivel pénzt is takarítanak meg. Minek fűtsenek egy olyan szobát, amit nem is használnak? A japán lakások kialakítása olyan, hogy minden szoba jól elzárható a másiktól, így a meleg levegő nem áramlik ki. Na meg zombi-járvány esetén is el lehet szeparálódni.

Érintkezés

nn-31

Japán nem az a „tapizós”, szebben mondva egymással fizikai kontaktust teremtő társadalom. Ez a fajta felfogás persze nem okoz először gondot a külföldieknek, még akkor sem, ha randiznak egy japánnal, hiszen a kezdeti időszakban amúgy sem olyan gyakori a fizikai kontaktus, főleg akkor, ha konzervatív japán a randipartner.

Nekünk, külföldieknek még az is megszokott, hogy ismerősök, barátok ölelkeznek, ha rég nem látták egymást. Még a fiúk is lazán átkarolják egymást, egy „rég láttalak” pacsit követően. Ez a fajta haverkodás elképzelhetetlen Japánban.

A dolognak persze két oldala van. Miközben a külföldi ember lassan magányosnak kezdi érezni magát – még barátai közelében is -, egyre inkább átveszi a japán szokást, és ő sem fog már olyan közvetlenül állni például munkatársaihoz a cég újévi partiján.

Növekvő választék méretes ruhákból és cipőkből

nn-41

Nyilvánvaló, hogy Japánban sem minden ember egyformán magas és súlyos. Ha besétálunk egy ruhaüzletbe, a kicsi, a közepes és a nagy ruhákat mind megtaláljuk. A specifikusan kicsi, vagy specifikusan nagy ruházati cikkek már nehezebben lelhetők fel. Külföldiek esetében nagyon sarkalatos pont, hogy hogyan öltöznek, főleg akkor, ha valamilyen fontos munkát töltenek be az országban. A szélsőséges esetekben (valaki nagyon nagy darab, vagy nagyon vékony) a vásárlás szívás lehet. Külföldön sokkal több olyan üzlet van, ami felkészült az ilyen helyzetekre, Japánban erre kevés a lehetőség, szabóhoz menni pedig megfizethetetlen.

Mit tehetnek a külföldiek? A szűk szélsőséges ruhaválaszték indokkal szolgálhat arra, hogy belehízzunk, vagy belefogyjunk a ruhába, ezzel egészségesebbek lehetünk – írja a blog.

Olcsó pizza

International Tokyo Toy Show 2010 Begins

Elérkeztünk a lista utolsó pontjához, a pizzához, ami valamilyen úton-módon nagyon népszerű lett Japánban. Nem csak a pizza, de egyáltalán az olasz ételek. A pasta kuriózum, Tokióban minden nyolcadik étterem olasz étterem. Az időseken kívül egyébként nehezen találni olyat, aki ne szeretné a pizzát. Ugyanakkor az is igaz, hogy az olasz éttermek nem mindig teljesen autentikusak, miközben van egy pár hely, ami igazoltan olasz étkeket szolgál fel. Ez viszont azt is eredményezi, hogy ezek az ételek magasabb árkategóriába tartoznak, de a végeredmény igazi hamisítatlan pizza, amit képzett olasz szakácsok vagy Olaszországban tanult japánok készítenek.

A külföldiek számára tehát az olcsó és jó pizza, amit megszokhattak minden nyugati országban, nem annyira mindennapos dolog. A legolcsóbb pizzarendelés esetében is 3000 jenre jön ki egy pizza, ami több mint 6 ezer forint.

Hogy lehet az, hogy a japánok mégis megveszik?  Nos, a pizza, főleg ha rendelik, mindig különleges alkalmakkor kerül a japánok asztalára. Sokkal valószínűbb, hogy születésnap, vagy egyéb ünnep miatt rendelnek pizzát, mint hogy valaki főzés helyett akar bedobni egyet.

Japánban gyakran feltételezik, hogy a magas ár egyenlő a magas minősséggel, az olcsó termékek pedig a rossz minőséget jelentik. Ha valami drága, és az egyenlő azzal, hogy jó, miért ne árulnák drágán? Ennek ellenére egyébként egyre több olyan pizzéria nyílik, ami olcsó, 1000 jen alatti (2200 ft alatti) áron kínál pizzát, a megítélésük viszont még mindig nem annyira pozitív.

Nos, a külföldiek számára negatív dolgok közül a fenti néhány talán érzékelteti a Kelet és Nyugat közötti különbségeket. Persze, ha van bennünk hajlandóság az alkalmazkodásra, és más nézőpontból szemléljük a dolgokat, akkor nem is lehetnek ezek olyan bosszantóak.