Ringó csípők és a női kiteljesedés

Szleng a chatben és a chat szerepe a mindennapi életünkben – ezt kutatják a mai fiatalok

A Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája Tehetségsegítő Tanács támogatásával és a Pannon Egyetem MFTK Neveléstudományi Intézet védnökségével már tizennegyedik alkalommal hirdette meg a KGYTK országos komplex tanulmányi, tehetséggondozó versenyt. A versenyről egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk. Most Kiss Alberttel, a KGYTK Tehetségkutató Tanács elnökével beszélgetünk a részletekről.

Az iskolások körében milyen visszhangja van ennek a lehetőségnek, különlegesnek élik meg a gyerekek, ha a társak közül valaki részt vesz a versenyen?

A visszajelzések leginkább pozitívak. Több dolog miatt élik meg különlegesként a versenyt. Egyrészt olyan témával foglalkoznak, foglalkozhatnak, ami érdekli őket. Ez többnyire eltér a tananyagtól, mint pl.: A névdivat alakulása, az utónevek gyakorisága iskolánkban; Az írásbeli kommunikáció változása az iskolám felső tagozatában; A környezetvédelem hatása az Eger patakra; Az iskolám és a Zala folyó közti ártér növényföldrajza; Ringó csípők és a női kiteljesedés; Szleng a chatben és a chat szerepe a mindennapi életünkben. Másrészt a tanulók pályamunkát – 20-30 oldalas Word dokumentumot – készítenek el, amely az ő saját szerkesztésük, alkotásuk. Ez növeli az akaraterejüket, az önbecsülésüket és a becsvágyukat. Harmadrészt az a tanuló, aki kiáll a zsűri és a közönség elé – megtartja a 10 perces PowerPoint előadását arról a témáról, ami őt érdekli -, átéli a teljesítmény örömét.

Milyen színvonalú pályázatokat várnak a fiataloktól? A kiírást elolvasva úgy tűnik, magas a minőségi elvárás.

A versenyre készített pályamunkákat három kategóriába soroljuk: ismeretterjesztő, kutatásmódszertani elemeket tartalmazó és mikrokutatás kategória. Az ismeretterjesztő kategóriában a legfőbb elvárás az, hogy a témáról összegyűjtött információk forrását hivatkozásként jelöljék meg a tanulók. A kutatásmódszertani elemeket tartalmazó kategóriában már megjelennek a kutatásmódszertani elemek, mint pl.: interjú, levéltári gyűjtés, mérés, kísérlet, problémafeltárás. A mikrokutatás kategóriában a feltárt problémát a saját mikrokörnyezetébe helyezi a tanuló, mint pl.: a környezetszennyezés kapcsán a saját élőhelyén megvizsgálja a patak szennyezettségét. De nem elégszik meg az eredményekkel, hanem megoldási lehetőségeket is ismertet.

Milyen készségek, képességek szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen fiatal diák kutatási munkát tudjon tervezni, annak részleteit összefoglalni, majd előadni az erről szóló beszámolót egy országos konferencián? Hogyan szerzik meg a gyerekek ezeket a kompetenciákat?

A diákok kutatásához szükséges az anyanyelvi, a hatékony és önálló tanulási, a természettudományi, a szociális és állampolgári, a digitális kompetencia. Emiatt hirdetjük a versenyt úgy, hogy KGYTK országos komplex tehetséggondozó tanulmányi verseny. Ezeket a kompetenciákat egyrészt a tantárgyi tanulás folyamatában, másrészt a tudományos diákköri munkában vagy a tehetséggondozó műhelyekben sajátítják el.

Tapasztaltabbak lesznek a kommunikációban, így az információforrások használatában, hiszen könyvtárba és levéltárba járnak, katalógusrendszerek segítségével tájékozódnak, célzott szelektálással használják az internetet. Megtanulnak kapcsolatot kialakítani kutatóhelyekkel, találkoznak kutatókkal, szakemberekkel. Megismernek kutatási módszereket, méréseket végeznek, adatokat gyűjtenek, kísérleteznek. Elmélyednek a Word, az Excel, a PowerPoint programok használatában. Megtapasztalják a pályamunka készítésének felelősségét, a határidő betartásának fontosságát. Megértik a plágium fogalmát és megértik a hivatkozás jelentőségét. Felkészültekké válnak prezentáció tekintetében, az előadás idejének betartásában és tapasztalatokat szereznek egy konferenciára történő felkészülésre.

Ön szerint miért kiemelkedő cél a diákok érdeklődésének elmozdítása a tudományos kutatások irányába már 10-14 éves korban?

A több mint 10 éves empirikus kutatásunk azt bizonyítja, hogy már tíz éves kortól bevezethető a tudományos alkotó munkába a tehetséges gyermek. A résztvevő gyermekek közel 5%-a képes arra, hogy a megismert társadalmi vagy természettudományi problémát a saját mikrokörnyezetében vizsgálja. Ők meghívást kaphatnak a gimnáziumi TUDOK-ra és eljuthatnak az egyetemi TDK kutatói utánpótlás rendszerébe. A tehetséggondozásnak mindenkori kiemelt célja a tehetséges gyermek szárnyaltatása, ismereteinek dúsítása és az ismeretszerzés gyorsításának segítése.

Ez azt is jelenti, hogy az ő képességeik sok szempontból „hivatalosan is” elérik, vagy meghaladják a korban előttük járó diákokét?

Igen, akár fogalmazhatunk így is. A gimnáziumi TUDOK –on megállják a helyüket a KGYTK-s tanulók. Az elmúlt öt évben volt olyan két év, amikor a 8. osztályos pályamunka bemutatásával a tanulóink, a gimnáziumi pályamunkák között, egy-egy szekcióban első helyezést értek el.

Van elismerése ennek a nagyszerű programnak – a Tudományos Diákkörnek, és ezen belül a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájának – külföldön is?

Az általános iskolai tudományos diákköri munkát a MATEHETSZ második alkalommal ismerte el azzal, hogy a zalabéri székhellyel működő iskolánknak ítélte az akkreditált kiváló tehetségpont címet. Külföldi kapcsolataink az utóbbi két évre mutatnak vissza. Kapcsolatot alakítottunk ki az erdélyi Kolozsvár és a felvidéki Galánta tehetségpontokkal. Ha terveink sikerülnek, akkor az idei KGYTK verseny döntőjén már a határon túli magyar tehetségpontok is képviseltetik magukat.

Terveink közt szerepel az Európai Tehetségközponton keresztüli nyitás az EU tagországai felé. Legutóbb a Budapesti Európai Tehetségközpont felkérésére mutattam be a KGYTK tehetséggondozási rendszerünket, a Budapestre látogató dán Csodák Palotája munkatársainak, akik a természettudományos oktatás és a tehetségpont hálózat tanulmányozása miatt érkeztek Magyarországra. Bízom benne, hogy céljainak megvalósításához sikerül előteremteni a szükséges anyagi forrásokat.

Végezetül, mi a további sorsa azoknak a kutatási terveknek, melyeket a szakmai bírálók hasznosnak és megvalósíthatónak találnak? Maga a kutatás megvalósulhat?

Ehhez szponzorokra, pályázati kiírásokra lenne szükség. Ennek elérése egyelőre célként van előttünk. Bízunk abban, hogy a tehetséggondozó versenyek anyagi támogatásának nehézségei hamarosan megoldódnak a közoktatásban. A társadalmunknak szüksége van a tehetséges gyermekek kiteljesedésére. Úgy gondolom vétek a tehetségesek parkoltatása.

Képek: szentimrekisnana.blogspot.hu; kodaly-hatvan.sulinet.hu; tveger.hu