Előbb vagy utóbb mindenki eljut az életében arra a pontra, hogy bevállalja, néhány döntést bizony jobb lett volna kihagynia. Vannak olyan kapcsolatok, amikből talán hosszú távon lehet majd tanulni, de sokszor a szakítás után csak abban reménykedik az ember, hogy minél hamarabb elfelejtheti az egészet úgy, ahogy van… Persze csak ha hagyják neki!
Egy kapcsolat csak akkor működhet igazán jól, ha mindketten tesznek érte, még ha nem is egyforma mértékben, de időt, energiát, stb. fektetnek abba, hogy együtt lehessenek. Talán furcsa ebbe így belegondolni, de ez a szakításkor sincsen másképpen. Ahogy egy kapcsolat elkezdéséhez, úgy a befejezéséhez is közös döntésre, együttműködésre van szükség.
Persze ez nem azt jelenti, hogy ha a párod nem úgy gondolja, neked kötelező benne maradnod egy számodra rossz kapcsolatban, de igen is meg tudja a másik nehezíteni a különválást. Előfordul ugyanis, hogy bármilyen szépen és kíméletesen is tálalod neki a dolgot, az (ex)barátod/barátnőd egyszerűen képtelen belenyugodni a szakításba.
Általában azzal kezdődik a dolog, hogy a szakítási szándékodat hallva egyezkedni kezd veled: megígéri, hogy változtatni fog, hogy ezentúl mindent másképp csinál, csak bocsáss meg neki, csak még egy esélyt adj… Ilyenkor azonban, ha te már elhatároztad magad, és kerek perec megmondod neki, hogy sajnos ez a hajó már elment, megeshet, hogy a (volt) párod egyszerűen ezt nem fogadja el opcióként.
Zaklató hadműveletbe kezdhet: úgy próbálja megtörni az ellenállásodat, hogy minden lehetséges fórumon megüzeni neked, hogy köztetek nem lehet még vége! Eláraszthatnak a tőle kapott sms-ek, e-mailek és a telefonod is non-stop csöröghet. Ha megpróbálod figyelmen kívül hagyni, nem válaszolsz, vagy nem veszed fel a telefont, van, aki ilyenkor különböző trükkökhöz folyamodik. Például rejtett számról kezd hívogatni, vagy egy közös barátotokon keresztül üzenget, sőt, a kitartóbbak esetleg megpróbálkoznak a kézzel írt levelekkel is.
Vannak, akik még ekkor sem fogadják el, hogy szakítottak velük. Ilyenkor a helyzet már nem csak idegesítő, de ijesztővé is válhat, ha azt veszed észre, hogy az exed követ téged, vagy nyomoz utánad. Például felbukkan az otthonodnál reggel, mielőtt suliba indulnál, vagy délután, amikor már hazaértél. Esetleg elmegy eléd a gimibe és ott vár rád, vagy edzésen, különórán, bárhol, ahol tudja, hogy megfordulsz. Elképzelhető, hogy valahogy arról is tudomást szerez, hogy merre mész a barátaiddal szabadidődben, és a szórakozóhely előtt várakozik kitartóan.
Valószínű, hogy az elején még megpróbálod szép szóval meggyőzni, igyekszel megértetni vele, hogy sajnos már minden hiába, vége. De ahogy telik az idő, és csak nem száll le rólad, te is elveszítheted a türelmedet. Ilyenkor lehet, hogy odáig fajul a dolog, hogy esetleg agresszívvé válik a másik, kiabálni, fenyegetőzni kezd és innen sajnos már csak egy lépés a fizikai erőszak.
Persze szerencsére csak ritkán válik ennyire súlyossá a helyzet, de amennyiben igen, tudnod kell, hogy ez az a pont, ahol már segítséghez kell folyamodnod. Lehet, hogy szándékosan sosem bántana a másik, hiszen valószínűleg valahol mélyen még szeret téged, és ezért sem bírja elfogadni a szakítást. Ugyanakkor egy hiúságában és büszkeségében sértett ember sajnos hajlamos hirtelen felindulásból olyan dolgokat tenni, amit egyébként soha, éppen ezért kell komolyan venned a helyzetet és külső segítséggel véget vetned neki.
(képek: http://www.dnaindia.com/ , realchristianmcqueen.files.wordpress.com)