Ezt nézed:  / Zene / Szikrát adni a fejlődésnek – a nemzetközi alprogram elmúlt egy éve

Szikrát adni a fejlődésnek – a nemzetközi alprogram elmúlt egy éve

Hogyan lehet erősíteni a magyar zene külföldi jelenlétét? Milyen lépések vezetnek az itthoni játszóterekről a külföldi piacra? Miért fontos, hogy ezek a lépések tudatosak, jól tervezettek és szervezettek legyenek? Hogyan lehet megmutatni a magyar zene diverzitását külföldön? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül a HVG egy nemrég megjelent cikkében, amelyben Bali Dávid, a Cseh Tamás Program nemzetközi alprogramjának vezetője az elmúlt egy év tapasztalatairól, eredményeiről is nyilatkozott.

Egyre több hazai zenekar ér el komoly sikereket a nemzetközi közönség előtt. Ezeknek a sikereknek az előkészítésében a Cseh Tamás Program nemzetközi alprogramjának keretében működő zenei exportiroda, a HOTS Music is alaposan kiveszi a részét. Ahogy az a HVG cikkéből is kiderül: a showcase-fesztiválokon való folyamatos jelenléten túl a közös szakmai és produkciós költségtervezés is érdemi segítséget jelent a szakma szavazatai alapján kiválasztott zenekaroknak.

„Folyamatosan ott vannak a magyar zenekarok és szakemberek a nemzetközi szakmai eseményeken, szeptemberben is elég sűrű hetek elé nézünk. A hamburgi Reeperbahnon a Belau és az Ivan and The Parazol, a bécsi Wavesen a Dope Calypso, a Belau és Babé Sila lép fel, a legfontosabb távol-keleti eseményen, a Zandari Festán is lesz három magyar előadó, miután a szervezők a Bohemian Betyarst, a Jónás Vera Experimentet és a Papaver Cousinst is meghívták a programba. A Mörk pedig a vilniusi Loftas Festen erősíti majd tovább a baltikumi jelenlétünket – ez utóbbi annak köszönhető, hogy a SeaZone-os lengyel koncertjüket látta a fesztivál szervezője.” – nyilatkozta Bali Dávid a HVG-nek, a már említett cikkben, amelyben – többek között – a zenei exportiroda tevékenységéről, a jelenleg zajló szakmai munkáról és a jövőre vonatkozó tervekről is beszélt:

“Ha lesz magyar zenei exportiroda a jövőben, akár tisztán állami, akár a partnercégek és az állam által finanszírozott modellben, annak egy tudáshalmazként kell funkcionálnia, széles összefogással, amihez minden partner hozzátenne ahelyett, hogy azt lesné, hol lehet abból elvenni. Bár így is mondhatom, hogy aktív párbeszéd van a piaci szereplők között, és ez is előre viszi a magyar zenét. Nyugati exportirodákhoz nem tudjuk mérni magunkat, de ha szikrát adtunk ennek a fejlődésnek, akkor már elértük a célunkat.”

 

A cikket teljes terjedelmében itt olvasható.

A cikk a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programjának támogatásával készült.