“Ej, ráérünk arra még!” De honnan ered ez a mentalitás? Miért hiszünk benne?
Mit halogatunk?
- fogyókúra, diéta
- tanulás vagy munkahelyi feladatok elvégzése
- edzés
- felkelés
- házimunka elvégzése
- találkozók – kimozdulni otthonról
Mit mondunk, miért nem?
- mert hideg van
- mert esik az eső
- mert sötét van
- mert fáradt vagyok
- mert fáj a fejem
- mert nincs kedvem
- mert inkább pihenek egy kicsit
- majd holnap
- csak még 5 perc…
- jó, mindjárt megcsinálom (közben eltelik 30 perc és elfelejtődik)
- nem akarok kimozdulni otthonról, jobb egyedül
Fokozatosan összenyom a felelősségtudat, menekülsz a nehézség miatt, azt reméled, később könnyebb lesz. Inkább előtérbe helyezed a komfortot, kibúvókat keresel, kifogásokba burkolózol, és a pihentető semmittevésnek áldozol, annak reményében, hogy valaki majd megcsinálja helyetted, vagy a feladat/probléma megoldódik magától. Az életet majd elkezded élni egyszer, amint biztos állásod lesz, akkor majd elkezdesz sportolni is, talán többet jársz majd el otthonról.
Tévedés.
Többet bírsz el, mint hinnéd. El sem tudod képzelni, mire vagy képes és mik a határaid. Viszont, ezt csak akkor derítheted ki, ha nem halogatsz tovább és belevágsz! “Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.” Soha többé nem élheted át azt a pillanatot, amit most. Ha most nem teszel azért, hogy az legyél, aki lenni akarsz, miért tennél később? Ha később teszel érte, később érheted csak el a célod. Tehát egyre messzebb kerül a cél!! Az életed egyre rövidebb, az időd pedig fogy! Persze az eredményt nem a pillanat erejével vizsgáljuk.
“Nem kell jónak lenned, mikor elkezded, de el kell kezdened, hogy jó legyél!” (Zig Ziglar)
