Ezt nézed:  / Hírek / Suli / TOP 5 dolog, amit nem tudtál az A Pál utcai fiúkról

TOP 5 dolog, amit nem tudtál az A Pál utcai fiúkról

Molnár Ferenc műve hazánk messze legnépszerűbb ifjúsági regénye, ám sok, még a rajongók által sem ismert érdekesség akad körülötte. A Walesi bárdok körüli furcsaságok és meghökkentő tények után lássunk hát párat ezek közül!

1. A hatvanas években egy ál-Nemecsek kavarta fel a kedélyeket.

A hatvanas évek elején egy élelmes szélhámos, bizonyos Jezsek-Józsika Ferenc azzal állt elő, hogy Molnár Ferenc róla mintázta Nemecsek Ernőt, egyben különféle kitalált történetekkel szédítette a szenzációkra fogékonyakat. Ez telitalálatnak bizonyult: hírességként a kor színvonalán parádésan meg tudott élni a regény népszerűségéből. Jó pénzért dedikálta a köteteket, új, nagyobb lakáshoz jutott, és tisztelői valósággal elhalmozták ajándékokkal. Az egyre jobban elszemtelenedő férfi garázdálkodását végül Hollós Korvin író unta meg, aki az Élet és Irodalom 1962. december 15-i számában leplezte le az átlátszó hazugságait. Egyebek mellett arra is rámutatott, hogy Jezsek-Józsika túlságosan fiatal, és amikor gyermek volt, a grund már nem is létezett. Az érintett azonban nem volt hajlandó visszakozni és 1963-ban a bíróságon keresett elégtételt. A nyilvános tárgyalásokon annyi érdeklődő jelent meg, hogy alig lehetett beférni, és a felkészült irodalmár precíz érvelésének, illetve bizonyítékainak köszönhetően kiderült a turpisság. Egyebek mellett az is napvilágra került, hogy az ál-Nemecsek korábban slágerek jogdíjait követelte magának. Azonban Korvin hiába nyert, közellenséggé avanzsált, mert sokan nem tudták megbocsátani neki, hogy kérlelhetetlen alaposságával összezúzott egy mítoszt.

2. Számtalan nyelvre fordították le

A teljesség igénye nélkül: a klasszikus értelemben vett világnyelvek mellett albánul, héberül, eszperantóul, grúzul, örményül, macedónul, vietnamiul, finnül, litvánul és azeriül is olvashatjuk. Utóbbi változatot egyébként a sors morbid fintoraként Ramil Szafarov, vagyis a 2004-ben egy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanuló, örmény társát álmában orvul megölő, hírhedt baltás gyilkos jegyzi.

3. Több műalkotást is ihletett

A Práter utca 11-es száma előtt egy, a híres einstand jelenetét megörökítő szoborcsoportot áll, és idén augusztusban Nemecseknek stílszerűen a Füvészkert tavában állítottak örök emléket.

Az einstand jelentéséhez: Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba – pesti nyelven: boxenlibe – játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése. – Molnár Ferenc így ír erről.

Fotó: Wikipédia/Misibacsi

4. Az egyik filmváltozatából botrány lett

Molnár remeke már-már magától értetődően a filmesek figyelmét is felkeltette. Első ízben 1917-ben, azaz tíz évvel a megjelenése után Balogh Béla adaptálta, majd rendhagyó módon 1924-ben újra ő dolgozta fel. Aztán természetesen a későbbiek során többen is követték a példáját. Közülük az olasz Maurizio Zaccaro kisebbfajta botrányt robbantott ki, mivel különféle, az eredetiben vicc szintjén sem előforduló cselekményszálak beiktatásával három órásra duzzasztotta művét. Az ő alkotásában így Nemecsek anyja szeretőt tart, Boka apja pedig vérbeli dzsentriként éli világát, és összességében a végeredmény leginkább egy brazil szappanoperára hajaz. Aligha meglepő, hogy az IMDB-n összesen 148 szavazatot kapó, vagyis kevesek figyelmét felkeltő mű 4.6 ponton áll.

5. Musicalként is élvezhetjük

Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián jóvoltából zenés színdarabként is szurkolhatunk a grundért küzdő gittegylet tagjainak.

Gera Krisztián