A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik, a nem a legnépszerűbb műve – ám hiába klasszikus, egy-két érdekesség még a kisregényt betéve tudókat is meglepheti. Így számos más kötelező, mint a Bánk bán, A Pál utcai fiúk, A walesi bárdok után most ezt vesszük górcső alá!
Mikszáth nem véletlenül vonzódott a különcökhöz
A nagy palóc írásainak egyik visszatérő eleme, hogy meghökkentő szokások szerint élő alakok jutnak bennük főszerephez, vagy ők alakítják a cselekményt. Elég csak a szabadságharcot kémként támogató, vagyonát trükkös-üreges esernyőjébe rejtő Gregorics Pálra gondolnunk. Magától értetődik, hogy Mikszáth életében is akadt pár furcsaság.
Imádott nejével Mauks Ilonával például két ízben is összeházasodott. Először 1873-ban keltek egybe, de a frigy 1878-ban szétment, mert a nyomorgó nem tartotta méltányosnak, hogy szerelme vele együtt nélkülözzön, és esélyt akart neki adni egy új életre. Ezért azt hazudta neki, hogy mást szeret. Ám, ahogy egyenesbe jött újra megkereste, őszintén elmondott neki mindent és 1883-tól a férfi 1910-es haláláig újra egy pár lettek. Cifra história – ha úgy tetszik, különös házasság. De azon is jókat derülhet az utókor, hogy a parlamentet több cikkében-karcolatában megörökítő művész politikusként nem nagyon foglalkozott a Tisztelt Ház ügyeivel: összesen két alkalommal szólalt fel.
Joggal nevezhetjük a babonaság könyvének
Bár a Szent Péter esernyője a tizenkilencedik század végén játszódik, mégis fontos szerep jut benne a már-már középkori vakhitnek és a néphiedelmeknek. A glogovai pap felemelkedése mögött pár szerencsés, félremagyarázott, egyben misztikus mázzal leöntött véletlen áll és a Gregorics-vagyont is a babonaság pusztítja el. Sőt, a furcsa megjelenésű öregemberről is mindenféle balgaságokat beszélnek Wibra Gyuri diáktársai: egyesek egyenesen az ördögnek tartják. Legalább ilyen érdekes az is, hogy Bábaszék vezetőinek komolyan figyelembe kell venniük azt, hogy a parasztok szentül hiszik, hogy az akasztott ember elföldelése jégverést hoz. Így az általános elmaradottságnak köszönhetően egy egyszerű ügy közel megoldhatatlan dilemmává terebélyesedik.
Theodore Roosevelt is imádta a kisregényt
Az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke közismert bibliofil, azaz könyvrajongó volt: ha hihetünk a róla szóló, kissé túlzónak ható állításoknak, naponta három kötettel is végzett. Ennek tükrében nem kis fegyvertény, hogy az egyik kedvence Mikszáth kisregénye volt. Rajongása mértékét jól érzékelteti, hogy amikor 1910-ben már ex-elnökként hazánkba látogatott, úgy szervezte meg útját, hogy kifejezhesse nagyrabecsülését a szerzőnek.
Első filmadaptációján nem akárkik dolgoztak
Magától értetődik, hogy a népszerű történetet több alkalommal is feldolgozták. Az első filmváltozat esetében nem mindennapi gárda ügyködött a siker érdekében. A forgatókönyvet Karinthy Frigyes írta, míg a rendező a Tanácsköztársaság idején külföldre menekülő és Nagy-Britannia egyik legsikeresebb direktor-producerévé avanzsáló, valamint természetesen Hollywood-ban is jegyzett Korda Sándor volt.
Később még kétszer filmesítették meg
Fotó: port.hu
1935-ben Cziffra Géza forgatta le a maga variánsát, ám ez nem állta ki az idő próbáját. Ellenben az 1958-as, Törőcsik Mari és Karol Machata főszereplésével készült magyar-csehszlovák játékfilmet a mai napig gyakran vetítik.
Gera Krisztián
