Mindennap találkozunk velük a cukrászdák, éttermek kínlatában, megszoktuk őket, és talán nem is gondolkozunk azon, kiről kapták a nevüket, mi a történetük. Sejtetted volna, hogy a Rákóczi túrós nem II. Rákóczi Ferencről kapta a nevét, vagy azt, hogy az igazi Jókai bablevesben csak “angyalbakancs” volt a belevaló?
Jókai-bableves
A magyar íróról elnevezett leves manapság finom, tejfölös bableves csipetkével, zöldségekkel, főtt csülökkel. Jókai, a névadó azonban máshogyan szerette. Füredi villájában felesége, Laborfalvi Róza azonban olyan ételt készített az írónak, amiben bizony nem volt más, mint bab és füstölt disznóköröm.
– Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány. – Hát, görögolvasó – felel Pál úr karakán flegmával. – Az jó lehet, s mi főtt bele? – Angyalbakancs – írja Jókai a Kőszívű ember fiaiban.
Később az író maga magyarázza meg a furcsa receptet. A bablevesbe olyan nagy szemű bab való, mint a görög szerzetesek rózsafüzére, a füstölt disznóláb formája pedig olyan, mint az angyalok lábbelije – írja a Magyar Konyha.
Dobostorta
A piskóta és a kakaós krém rétegből álló sütemény tetejét karamell díszíti. Sokan hittük azt kisgyerekként, hogy a süti nevét a kemény karamell rétegnek köszönheti.
A valóság azonban az, hogy a tortát Dobos C. József cukrászmesterről, alkotójáról nevezték el, aki az 1885-ös budapesti világkiállításon debütált a dobostortával. Még Gerbeaud-ot is megelőzte azzal, hogy először alkalmazott Magyarországon vajkrémet, addig a torták ugyanis főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Dobos szakkönyveket is írt, fordított. 1881-ben jelent meg a Magyar–francia szakácskönyv című munkája, amely megismertette a franciás ételeket a magyar közönséggel. Egyes szakértők gyanakodnak, hogy a könyvet nem ő fordította magyarra franciából, hanem Szabóné Szentpáli Janka írónő. Az is kérdéses, hogy a könyv mely receptje tekinthető Dobos saját alkotásának. (forrás: Wikipédia)
Esterházy-torta
Az Eszterházy-torta noha nem kalóriaszegény sütemény, liszt mégsem kerül bele, mivel a piskótájának darált dió ad tartást. A vékony piskótarétegek közé lágy vajas vagy tejszínes diókrém kerül, a torta tetejére pedig fondant, azaz cukormáz.
A süteményt a főúri rangú Esterházy családdal hozza összefüggésbe a hagyomány. Egyes források Esterházy Fényes Miklóshoz, a fertődi kastély építtetőjéhez, míg mások Esterházy Pál Antalhoz, a diplomatához, és az 1848-as első felelős magyar kormány tagjához kötik a torta elnevezését. Ráadásul Franz Sacher (a sacher torta névadója), a család cukrásza volt az 1830-as években. Talán ő volt a névadó? Valószínű, hogy a sakktáblaszerűen elhelyezett négyzetekből álló, főúri körökben népszerű esterházy-mintáról kapta a sütemény a nevét, mivel a tetején ehhez hasonló képet formál a cukormáz és a csokoládé – írja a hvg.hu
Rákóczi-túrós
Sokan azt hiszik, a sütemény II. Rákóczi Ferencről kapta a nevét.
Az igazság azonban az, megalkotójáról: Rákóczi János szakácsmesterről nevezték el a linzertészta, túrókrém és baracklekvár hármasát tartalmazó süteményt, bár egyes források szerint az eredeti recept nem linzertésztával készült, és jóval vékonyabb volt, mint a ma ismert változat. Rákóczi nagy név volt a szocialista Magyarország gasztronómiai életében. 1958-ban ő vezette a brüsszeli világkiállításon a magyar pavilon konyháját. A magyar ételek nagy sikert arattak, a szovjet pártfőtitkár, Hruscsov állítólag kétszer szedett a paprikás csirkéből – írja a Magyar Konyha.
Zserbó szelet
A süteményben cukrozott dió és savanykás baracklekvár kerül az omlós tésztarétegek közé, tetejét pedig fényes csokimáz fedi – írja a mindmegette.hu. A svájci Gerbaud Emil cukrászmester, miután bejárta Angliát, Franciaországot, Németországot, 1884-ben vette át, a ma már a nevét viselő cukrászda vezetését a budapesti Vörösmarty téren. Az újító szellemű cukrászmester megismertette a budapesti közönséggel a bonbonokat, a franciás vajas krémeket, és természetesen a zserbó szeletet is, amely alkotójáról kapta nevét.
Képek : http://www.elitbor.hu, gasztroangyal.hu, femina.hu, bockbistropest.hu
