Ha egy témazáróra vagy egy tollbamondásra gondolunk, esetlegesen egy házidolgozatra, már akkor is nehéz dolgunk van, nemhogy egy minimum 40-45 oldalas szakdolgozatnál! Na de mégis mik lehetnek a buktatók, mire kell odafigyelnünk? Íme!
Hogyan válasszunk témát?
Minden a jó témaválasztással indul, ez nem is kérdés. Na de hogyan találjuk meg a hozzánk leginkább illő, érdekes, kutatott, de nem túlságosan lerágott témát? Ha nincs elég irodalom a szakdolgozathoz, nehézségekbe ütközhetünk a munka során. Az is lényeges, hogy lehetőség szerint olyan nyelven jelenjenek meg ezek az írások, amelyet értünk, ellenkező esetben lehetséges, hogy egy kisebb vagyont kell fordításra költeni, és még az is lehet, hogy a megtalált anyag nem segíti majd érdemi módon a haladást. Ha például gazdasági témában egy cég segítségére is szükségünk van a kutatásunkhoz, érdemes jó előre egyeztetni velük a konzultációkról, és pontosítani az elvárásokat. Célszerű tisztázni, milyen segítséget nyújtanak majd, milyen anyagokat bocsátanak a rendelkezésünkre, és hogy milyen formában tartjuk majd velük a kapcsolatot. Talán nem tűnnek lényeges kérdésnek az elején, ám alaposan megkönnyíti a munkát, ha tudjuk, mit várhatunk el. Természetesen nem csak nekünk vannak elvárásaink. Szem előtt kell tartanunk a másik fél igényeit is, és alkalmazkodnunk kell a megbeszélt vagy leírt feltételekhez, időpontokhoz. Akkor lesz sikeres a közös munka, ha mindenki tartja magát a megállapodáshoz.
A téma nem azonos a címmel
Amikor a témáról döntünk, még megadhatunk egy tágabb területet is, amelyet később leszűkítünk. A cím viszont már konkrét, a dolgozatnak arról kell szólnia, ami a munka elejére kerül. Mire eljutunk a címadásig, már ki kell kristályosodnia, hogy miről is írunk pontosan. Ehhez pedig az kell, hogy alaposan beleássuk magunkat a témába, megismerjük a szakirodalmat, és a témához kapcsolódó különféle kutatásokkal is tisztában legyünk. A szakdolgozat írása előtt azt is meg kell határozni, hogy mi a célunk. Ennek mindenképpen teljesülnie kell, így érdemes óvatosan fogalmazni. A hipotézisnek azonban nem feltétlenül kell igazolódnia. A hipotézis felvetésével csak azt az elvárást rögzítjük, amelyre számítunk a kutatás eredményeként, ettől függetlenül megdőlhet az előfeltevésünk.
Hogyan lássunk munkához?
Miután megvan a téma, érdemes szakirodalmat gyűjteni. Ez meglehetősen idő- és energiaigényes folyamat az esetek többségében. Ha kell, fordítsunk le idegen nyelvű szakmai anyagokat is. Mindenképpen készítsünk vázlatot, amelyet elküldünk konzulensünknek is, aki így idejében megismerheti a dolgozat tervezett szerkezetét. A vázlatnak nem kell különösebben terjedelmesnek lennie, de mutassuk meg benne a gondolati egységeket és a címszavakat, amelyeket a későbbiekben részletesen is kifejtünk majd. Gondolati mankót jelent majd a munka során, biztosít minket arról, hogy semmilyen lényeges elem sem marad ki a dolgozatunkból. Nem kell kerek mondatokban fogalmaznunk, de az fontos, hogy a konzulensünk számára is értelmezhetőek legyenek a rövidítések.
A főkép csak illusztráció.
Forrás: felvi.hu
