Az utóbbi pár napban egy képtelen, ám annál félelmetesebb hír járta be a közösségi médiát: ezrek, ha nem tízezrek osztották meg azt a badarságot, hogy a kormány le fogja zárni Budapestet. Ahogy az szerencsére hamar kiderült, a már-már pánikhelyzetet előidéző kacsát egy biztonsági őrként dolgozó videókészítő ötölte ki, akit már ki is hallgatott a rendőrség.
Az ijesztő, egyben a közbeszédet letaroló járvány óhatatlan súlyosbodásával esélyesen egyre több lesz az efféle aljas pletyka, így nem árt tudnunk, hogy miképpen is választhatjuk el az ocsút a búzától.
Lássunk hát pár aranyszabályt!
1.
A legfontosabb a forráskritika. Ha egy nevesincs blogon, vagy egy kattintásvadász, igénytelen oldalon olvassuk a „nagy hírt”, esetleg egy futottak még kategóriás youtubertől jön az információ, kezdjünk el gyanakodni. Hiszen az újságírás – a közvélekedéssel ellentétben – kemény munka. Roppant alacsony az esélye, hogy egy szerény költségvetésből gazdálkodó, esetleg cikkei javát egyszerűen ellopó oldal szerzői és szerkesztői érdemi oknyomozást végeznek, vagy többet tudnának a nagy lapok zsurnalisztáinál.
Emellett az is árulkodó, ha maga a cikk csak kijelentésekből áll, és teljesen hiányoznak az állításokat alátámasztó érdemi bizonyítékok, vagy nincs feltüntetve a szerző.
2.
A tartalom és a forma közötti ordító különbség is beindíthatja a fejünkben a vészcsengőt.
Ha egy szenzációkat ígérő oldal cikkeiben hemzsegnek a primitív helyesírási hibák, ocsmány a szerkesztés és a képeket innen-onnan kukázták össze, sanszos, hogy egy álhírgyárba futunk bele. Ez különösen igaz a Facebook-bejegyzésekre. A bő marokkal szórt smiley-k és a magyar nyelvet kerékbe törő mondatszerkezetek minimum árulkodóak. Hasonlóképpen, ha azt látjuk, hogy a bombabiztos tipp olyasvalakitől származik, akikre egy döglődő poratkát sem bíznánk rá a profilja alapján, ne foglalkozzunk vele.
3.
A harmadik leglényegesebb lépés az, hogy uralkodjunk magunkon. Nyilvánvaló ostobaságokat, józan logikával is megcáfolható, címeres ökörségeket és hasonló tévképzeteket még véletlenül se osszunk meg. Nem segítünk azzal, hogy az álhíreket elterjesztjük, és az sem kielégítő megoldás, hogy odaírjuk, hogy nem hiszünk bennük, vagy, hogy csak viccből osztottuk meg az adott írást, képet vagy videót.
Az egyetlen korrekt eljárás a totális, száz százalékos mellőzés.
Végül pedig: a Google a barátunk. Ha látunk valami érdekeset, keressünk rá az interneten, és hitelt érdemlő, tekintélyes források segítségével alakítsuk ki a saját álláspontunk.
Gera Krisztián
