Zenét hallgatva tanulni? Hasznos vagy pont, hogy az egyik tevékenység kannibalizálja a másikat? Van, aki csak síri csöndben képes tanulni, míg a diákok másik fele az üvöltő rock zene dallamaira falja a könyveket. De mi lehet az arany középút? Egyáltalán kell-e?
Habár ma már sok téren kutatják a multitasking fogalmát, és általánosan elfogadott, hogy ez a 21. század életstílusa, mégis sok tudós állítja, hogy lehetetlen úgy folytatni két tevékenységet egyszerre, hogy mindkettőnek ugyanannyi figyelmet tudjunk szentelni. De hogy van ez a zene és a tanulás kettősénél?
Miért jó, ha tudsz zajban tanulni?
Mert ennek a képességnek nagy hasznát veszed majd még a munkahelyeden is. Ha olyan irodában dolgozol, ahol többen vagytok összezárva, és naphosszat megy a duma a fejed felett, vagy csak a főnök imádja bömböltetni a rádiót – hasznos, ha el tudsz vonatkoztatni a külső zajoktól és a munkádra koncentrálni.
Pár irodai diákmunkánál ezt külön mérik is a felvételin – kiosztják a papírt, amit ki kell töltened, majd elkezdenek dumálni a fontos dolgokról, és közben azt figyelik, hogyan osztod meg a figyelmed a papír és a dumáló diákszövetkezetis között.
Miért rossz, ha hangos zene mellett próbálod megérteni a tananyagot?
Ha a kedvenc számaidat rakod be háttérzajnak, nem kell sokat analizálni, hogy tudjuk, mi lesz a végeredmény. Először csak a lábaddal vered a ritmust, aztán csatlakozik a kezed, jön a bólogatás, amíg végül már a hajkefédbe/dezodorodba kiabálva énekled a szöveget a tükör előtt. True story.
Egy jó klasszikus sose rossz
Georgi Lozanov, a világhírű agytudós professzor kutatásai alapján már empirikusan is bebizonyították, hogy bizonyos barokk zenék megfelelő alkalmazásával a tanultak az ember hosszú távú memóriába épülnek be.
Az általa kifejlesztett szuggesztopédia 2 részben segíti a tanulást:
Ráhangolódás, passzív rész:
- Corelli – Concerti Grossi
- Handel – Vízi zene
- J. S. Bach – G-dúr Fantasia
- Vivaldi – Öt koncert
Az aktív tanulás része:
- Beethoven hegedűverseny D-dúr, OP.61
- Csajkovszkij – B- moll zongoraverseny
- Mozart – 7 D-dúr koncert
- Beethoven – zongoraverseny V.Esz- dúr
A kutatások sikerét azzal magyarázzák, hogy a barokk zene ritmusa hasonlít leginkább szívverésünk ritmusára, aminek köszönhetően megnyugszunk, és könnyebben elérjük azt a sokszor emlegetett alfa szintet, ahol a legkönnyebb az új információk befogadása. Fontos azonban, hogy csak háttérzajként, halkan szóljanak a barokk dallamok. Ha mégis más zene mellett döntenél ügyelj rá, hogy instrumentális legyen, azaz szöveg nélküli.
Képek: ajournalofmusicalthings.com, achoolofgroove.com, chatterblocker.com
