Keszy-Harmath Dániel a Budai Középiskolában tanít magyar nyelv-és irodalmat, mindemellett egy végzős osztály osztályfőnöke is egyben. Beszélgettünk többek közt a mai generációról, arról, hogyan lehet a Facebookot az oktatásban is használni, szóba került a puskázás és persze a saját osztályáról is mesélt.
Hogyan lehet ennek a mai generációnak szépirodalmat tanítani?
Minden ott kezdődik, hogy érteni kell, ki ez a nemzedék, ismerni kell őket, egy kicsit otthon lenni a világukban. Másrészről szeretni kell azt, amit tanítasz, és amit megpróbálsz átadni, hinni benne, megkeresni azokat a pontokat, amik érdekesebbek, de persze nem lehet kihagyni a kötelező olvasmányokat sem. Ezeket kell összegyúrni és hozzá kell adni a saját személyiségedet, akkor arra vevők. Föl lehet dobni egy szárazabb, vagy a diákság érdeklődési körétől távolabb álló anyagot is, nagyon sokféle módszerrel. Például van egy kéttannyelvű osztályom, náluk azt találtam ki, mikor Shakespeare-hez értünk és az angol irodalomhoz, hogy meglepem őket. Én, mint magyartanár angolul tartottam az órát. Azzal, hogy egy prezentációt és hozzá egy csoportmunkát angolul adtam elő, az nagyon tetszett nekik. És akkor azt mondták, hogy vegyünk még egy Shakespeare művet, így lett három a végére. Ha van egy konkrét szerző, akiről tanulunk, felkeressük azokat a helyszíneket Budapesten, ahol ő is járt. Például a Babits-projektet több osztályban is megvalósítottam. Elmentünk megnézni, hol lakott és ott adtam nekik interaktív feladatokat. A személyességet nagyon szeretik. Azt, ha elmondom, hogy én ezt az írót vagy művet miért szeretem. Nagyon szokták értékelni, ha beleadom az érzéseimet. A magyarnál ez különösen fontos.
Ma azt látom, hogy mindenki, főleg a fiatalok, az okostelefonját nyomkodja, és az interneten lóg. Szoktak a diákok könyvet venni a kezükbe?
Általában az van, ha azt mondom, ezt most nem kell elolvasni, csak úgy egy-két szót mesélek róla, azt előbb elolvassák, mint a kötelezőket (nevet). Ha olyan ízelítőt adsz, hogy nem lövöd le a végét, az érdekli őket. De itt fontos a személyes élmény, például ezt és ezt a könyvet épp az egyetemen olvastam, ezt éreztem ekkor, ilyen sztorim van róla. Van olyan diákom, aki két és fél, három év után kezdett el igazán olvasni.
Nyelvtannal hogyan boldogulnak? Ebben a digitális világában mindent rövidítünk. Magamon is észrevettem, hogy amikor hivatalos levelet írok, nagyon kell figyelnem arra, hogy ne azt írjam, hogy vmit.
Azt mindenképpen megtanítom nekik, hogy melyik közegben mit és hogyan kell használni. Tudniuk kell, hogy a megfelelő kód a megfelelő helyen érvényes, egy másik kommunikációs helyzetben másik kódot kell használni. Egyébként én is foglalkozom ezzel, a doktori disszertációm témája a tanár-diák kommunikáció a Facebookon.
Mesélnél erről a kutatásról?
Elsősorban a tanárokat vizsgálom, hogy a tanárok nyelvezetébe és munkájába hogyan lopta be magát a digitális világ. Mennyire tudják megtervezni azt, hogyha nyilatkoznak valamit a Facebookon, szigorúan tanárként viselkednek vagy belefér a lazább hangvétel. Illetve mire használják a Facebookot, mert több mindenre jó. A kutatások azt mutatják, hogy még az anyanyelvi kompetencia fejlesztésére is alkalmas.
Ez meglepő, mégis hogyan?
Például a retorikánál, az érvelésnél. Iskolában, elméletben megtanuljuk mi az az érvelés, hogyan kell vitázni kulturáltan, hogyan kell használni az érvrendszerünket, meghallgatni a másikat. Utána lehet a gép elé csődíteni a gyerekeket, bár már úgy is ott ülnek, ilyenkor lehet bedobni egy megosztó témát vagy állítást. Van rá hatvan percük és írjanak érveket. Meglepő, de utána olvasnak, reagálnak nem csak az állításra, hanem egymásra is. Néha kell egy kicsit irányítani a beszélgetést, de nagyon élvezik, hogy ott is tudnak valami hasznosat csinálni, olyat, amivel fejlődni tudnak. Alkalmas arra, hogy az érdeklődést felkeltse. Például, ha van olyan olvasmány, amit hamarosan veszünk, abból egy idézetet, vagy egy filmrészletet kiposztolok.
Milyen egy jó tanár?
Ez a generáció, azt tapasztalom, már sokkal nyitottabb, elfogadóbb. Nagyon sokszor nem az számít nekik, hogy most a tanár férfi-nő, idős-fiatal, hanem fontos, hogy a tanár bánjon velük emberként. Legyen emberséges, ne legyen gát tanár és diák között, ami lehetetlenné teszi a közös munkát. Nem szabad egyenrangúnak kezelni a diákokat, mert az visszaüthet, de az embert kell nézni bennük, és emberként bánni velük, én erre törekszem. Hozzátartozik az is, hogy szeretni kell, akkor is, ha rossz, vagy ha meg van sértődve. Fontos hitelesnek lenni, a tanárnak tudnia kell fegyelmezni, legyen szokásrendszere, amihez tartja magát. És most lelövök egy kérdést helyetted, mert meg szokták kérdezni, te tudsz fegyelmet tartani?
Elveszed a munkám. Szóval tudsz fegyelmet tartani?
Igen. Az elején nyilván nem ment olyan jól, de ez már a hetedik év, hogy tanítok. Az elején még könnyebbnek gondoltam, azt hittem, lazábbnak lehet lenni. Most már az a trükköm, hogy az elején nagyon szigorú vagyok, az első – úgymond – beszoktatási időszakban. Második fázisban lehet bevinni a humort, az is tekintélyt ad.
Humor? Mégis hogyan?
Igen, mert ha látják, hogy a tanár nincs fából és ember, akkor elhiszik neki, amit mond. Nem hátrány az, ha valaki fiatal, vagy fiatalosan néz ki. De az elején még egy mosolyt sem szabad megejteni. Dolgozatírásnál is nagyon figyelek, hogy senki ne puskázzon.
Te is voltál diák, biztosan puskáztál.
Persze, mindenki puskázott. Vannak konkrét emlékek, még egy magyar irodalomdolgozat is van, hogy a padra írtam. Nem volt jó érzés utána, hiszen nekem ezt tudnom kellett volna. De ma már másként puskáznak, a trükkök változnak, amit a digitális világ is nagyon befolyásolt. Próbálom megelőzni azt, hogy puskázzanak.
Mit kell tudnia egy osztályfőnöknek?
Nem az az osztályfőnöki munka, ami órán van. Az osztályfőnöki óra nagyjából arra elég, hogy az igazolásokat és a jegyeket rendezzük. A nagy része az osztálykirándulásokon dől el, hogyan kovácsolódik össze a csapat, abban szerepe van az osztályfőnöknek is. Ha privát utazom, szoktam nekik csokit is vinni, az is egy gesztus irántuk, amit értékelnek, így tudják, hogy gondoltam rájuk.
Van valami jó történeted osztálykirándulásról?
A jelenlegi osztályom már az elején megkapta azt a bizalmat, hogy elvittem őket két napra osztálykirándulásra. Nagyon örültem nekik, annak, hogy megkaptam őket, így megadtam nekik a bizalmat már az első évben. Idén már eljutottunk oda, hogy külföldre mentünk, Olaszországba. Nagyon jó osztálykirándulás volt, már csak a program miatt is. Éjszaka térdig feltűrve a nadrágot belementünk tengerbe. Annak volt egy jó hangulata. Remek utolsó osztálykirándulás volt. Mai fejjel szeretnék olyan kamasz lenni, mint ők.
