Mindenki fél a szakítástól, és nem véletlenül, hiszen szörnyű érzés, ha elhagynak minket, de van, hogy az sem sokkal jobb, ha mi vagyunk azok, akik véget akarnak vetni egy kapcsolatnak.
Általában a szakítást már sok tépelődés, gondolkodás, saját magaddal való vitatkozás előzi meg, így gyakran, amikor végre elhatározod magad, elsősorban megkönnyebbülést érzel, hogy döntésre jutottál. Úgy érezheted, a nehezén túl vagy, végre beismerted magadnak, hogy ez a kapcsolat már nem jó, ki kell lépni belőle. Már „csak” az van hátra, hogy ezt közöld a pároddal is, amitől talán tartasz egy kicsit, de sokszor közel sem annyira rossz ez, mint a bizonytalanság előtte, hogy mi legyen. Vagyis csak szeretnél már végre túlesni ezen és továbblépni.
Viszont képzeljük magunkat a másik helyébe! Mögötte lehet, hogy nem állnak hosszú órák, napok, esetleg hetek, amit azzal töltött, hogy a kapcsolatotok jövőjén töprengjen. Persze általában ő is sejti, hogy valami nincs rendben, de lehet, hogy ez neki nem okozott akkora gondot, ami miatt a szakítást fontolgatná. Sőt, néha egyszerűen hideg zuhanyként éri, hogy te ilyen végleges megoldást akarsz, nem érti, hogy miért; hogy jutott ez egyáltalán az eszedbe?!
Nincs jól bevált recept a szakításra, amit mindig be lehetne vetni, de azért vannak olyan szempontok, amiket jó észben tartani. (Ami persze nem mindenkinek sikerül, ahogy azt a következő történetek is mutatják…)
1. Először is, add meg a másiknak a tiszteletet azzal, hogy személyesen vetsz véget a kapcsolatotoknak. Ne alázd meg azzal, hogy dobsz neki egy sms-t, esetleg egy facebook üzenetet, hogy vége. Telefonon szakítani talán egy fokkal jobb, mint az előzőek, de ez sem igazán működőképes. Neked ezek kényelmesebb és egyszerűbb megoldásnak tűnhetnek, mert így gyorsabban túl esel a dolgon, de közben nagy kiszúrás a másikkal.
Timi (16) mesélte el, hogy a barátja annak idején ráírt facebook-on, hogy úgy érzi, mindkettejüknek jobb lenne, ha külön folytatnák ezentúl. Majd mielőtt Timi egyáltalán reagálni tudott volna erre, a srác már le is tiltotta őt facebook-on, azzal a – lássuk be meglehetősen gyenge – szöveggel, hogy így Timinek is könnyebb lesz továbblépnie…
2. Ha már eldöntötted, hogy személyesen mondod meg neki, beszéljetek meg egy olyan időpontot és olyan helyszínt, amikor és ahol ezt nyugodt körülmények között tudod közölni vele. Ne úgy csináld, hogy tudod, van öt perced, ami után rohannod kell valahová, úgyhogy gyorsan elhadarod neki, aztán ott hagyod. És lehetőleg ne is valami zajos, nyilvános helyen tedd, ahol semmi teretek nincs, hogy kettesben legyetek, viszonylag csendben, anélkül, hogy bárki megzavarna. Az a jó, ha hagysz neki egy kis időt, hogy megeméssze a hallottakat és neki sem kell azzal törődnie, hogy a körülöttetek lévők éppen mit csinálnak, hallják-e, látják-e mi történik most közöttetek.
Gábor (17) felidézte, hogy vele tavaly a barátnője, aki egyébként az osztálytársa is volt egyben, suliban, az egyik szünetben szakított, becsengetés előtt öt perccel. Majd a lány megkérte őt, hogy ne rendezzen nagy jelenetet, sőt, csináljon úgy, mintha mi sem történt volna, mert nem szeretné, ha a többiek erről kezdenének pletykálni…
3. Végül, fontos, hogy olyan nyílt és őszinte legyél vele, amennyire csak lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy kíméletlenül vágd hozzá minden sérelmedet, amit felhalmoztál időközben, de az sem szerencsés, ha hosszasan kerülgeted a témát, vagy megpróbálsz kibújni alóla valami kamu-dumával. Ilyenkor szoktak jönni az olyan meglehetősen olcsó megoldások, mint a klasszikus „azért barátok még lehetünk”, „nem veled van a baj, hanem velem” és a „túl jó vagy hozzám” típusúak.
Dani (16) visszaemlékszik, hogy volt barátnője olyan hosszasan ecsetelte neki, hogy „valami nagyon fontos dologról kell beszélnie, hogy fogalma sincs, hol kezdje, vagy, hogy csinálja, hogy mennyire sajnálja, de muszáj ezt elmondania…”, hogy Dani már halálra rémült, hogy a lány azzal rukkol elő, hogy teherbe esett. Ehhez képest nagy megkönnyebbüléssel töltötte el, amikor a lány „csak” szünetet kért, kis időt akart volna a kapcsolatuknak. A beszélgetés végére viszont eljutott odáig, hogy valójában ez a kis idő nála az örökre szinonimája…
Persze előfordulhat, hogy hiába minden óvintézkedés, és még ha mindent úgy is csináltál, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, az eredmény így is az, hogy a másik teljesen kiakad. Fontos tudni, hogy ez természetes reakció, és mielőtt elítélnéd őt azért, amiért így megnehezíti a dolgod, gondolj bele, hogy ellenkező esetben valószínűleg te sem fogadnád olyan békésen és kiegyensúlyozottan ezt a hírt…
(kép: http://thenextweb.com/)
