Az építész szakma ideális lehet azoknak, akiben megvan az érdeklődés a reál és a humán tudományok, valamint a művészetek iránt egyaránt. Azoknak, akiket lenyűgöz az épületek szépsége, a magukon viselt történelem nyoma, és annak, aki mindennek a létrehozásában vagy megőrzésében, restaurálásában szeretne részt venni. Az épületek tervezése mellett a munka magában foglalhatja a kivitelezést, gyártást is, alapszakon nagyobb hangsúlyt kapnak a műszaki ismeretek, a technológia, később viszont előtérbe kerül az építészeti-művészeti jelleg. C. H. Anna (34) építészmérnökkel beszélgettünk, aki segített mélyebb betekintést nyújtani a szakma rejtelmeibe és lehetőségeibe, valamint az egyetem utáni életbe.
Általánosságban hogyan jellemeznéd? Miért szereted, miért jó, miért rossz? Mik az előnyei, mik a hátrányai?
Jó, szeretem, érdekes, minden épület más, mindig más problémát kell megoldani, nem lehet egy típust akárhová letenni, alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz, szokásokhoz, stb., tehát kreativitást igényel. Rossz, hogy kezdik “túlszabályozni”, nem lehet ám akárkivel akármit építeni, mindenféle jogszabálynak meg kell felelnie az épületnek meg a tervező/építő/stb embereknek is. Pl. kalákában már nem lehet építkezni hivatalosan.
Mennyire van lehetőség itthon befutni és mennyire külföldön?
Szerintem vannak lehetőségek benne, lassan újraindul az építőipar itthon is. Külföldön szerintem sok mindent meg lehet tapasztalni/tanulni, de nagy építész (tervező) szerintem mindenki a maga hazájában lehet. Elég zárt kör, nehezen engednek be. Például egy építészirodában a rajzolóból, tervezővé válni lehet igen nehéz feladat, mert nagyon ritka, hogy valaki átengedi a “dicsőséget” egy zöldfülűnek – nyilván külföldön még hozzáadódik az is, hogy ez csak egy … országbeli. Kivitelezésben könnyebb az előrejutás, de itt is inkább idehaza!
Mire számíthat egy kezdő?
Általában a frissen végzettek, amikor bekerülnek egy irodába, megkapják a “kész” tervek rajzi, csomóponti, stb. kialakításnak feladatát, de maguk nemigen tervezhetnek – illetve igen ritkán van olyan tervező, aki ezt is engedi. Persze a kamarai jogosultság megszerzéséhez is szükséges több év “tervezői” gyakorlat, így emiatt is ki lehet “használni” a frissen végzetteket, hiszen nem kapnak aláírási jogot, amíg nem kamarai tagok, így nem is tervezhetnek még fusiba sem – hivatalosan.
Milyen volt a képzés az egyetemen? Pontosabban a BME-n, merthogy ott végeztél.
A képzéssel elégedett voltam. Nem sok köze van a valódi élethez, de megtanította, minek honnan lehet utánanézni, mikre érdemes ügyelni, pl.: ne felejtsük el, hogy gépészet is kell egy házba, ami nem csak a mosdót illeti, vagy a helyi megkötéseknek is utána kell nézni, nem lehet akármit építeni akárhová.
Továbbképzésre, fejlődésre nyílik lehetőség?
Továbbképzés van, sőt kötelező kreditrendszerben, ha valaki kamarai tag akar maradni.
A fizetést illetően mit lehet várni építészként?
Tervezőként nem lehet nagy összegekre számítani, a kivitelezésben nagyobb pénzeket lehet szerezni, de ahhoz azért előre kell jutni, mert a kezdőknek ott sem sok babér terem – konkrétan egy kőműves sok esetben többet keres, mint egy építésvezető…
Mi a tapasztalatod a képzés utáni munkába állással kapcsolatban? Mennyire lehet könnyen munkát találni diploma után és később?
Hát ebben igen jók a lehetőségek, ha magamat nézem, de állítólag azért nem mindenkinek ment könnyen az álláshoz jutás, de többnyire mindenki el tud valahol helyezkedni, csak lehet, nem építésztervező lesz, hanem nyílászáró értékesítő. Nekem rögtön sikerült elhelyezkednem, az első hely felvett, majd a második is – később volt az interjú és azért elmentem arra is, így az elsőt két hét után ott is hagytam. Utána még egyszerűbb volt, mert egy ismerősöm 3 helyre beajánlott, mind a három felvett volna, így én választhattam. Később már egy volt kollégám keresett meg, hogy nem mennék-e hozzájuk dolgozni, majd onnan az alvállalkozóm (aki mostanra a férjem:) “csábított át. Úgyhogy szerintem, ha valaki bekerült és jól dolgozik, akkor már ki se lehet kerülni belőle. Kicsi kör, mindenki ismer mindenkit, egymást ajánlják az emberek.
Van valami tulajdonság, ami fontos lehet, ha megvan abban, aki ezt a pályát választja? Bár műszaki egyetemen van a képzés, azért legalább annyiban eltér a többi szaktól, hogy ez nem “túl reálos”, hanem az építészet mégis találkozik a művészettel.
Nem árt a jó térlátás, a gazdag fantázia és kreativitás. Nem árt némi rajztudás és azért a “mérnöki” gondolkodás sem árt, bár egy tanárom azt mondta, hogy nagy építész abból lesz, akinek nem megy a statika (mivel így nem köti gúzsba a szárnyaló fantáziát, az az aprócska kérdés, hogy ezt hogyan is lehetne megcsinálni, hogy megálljon! 🙂 És nem árt, ha van némi művészi érdeklődés is – társ művészetekhez is.
Kép forrása: alorsolya.wordpress.com
