Március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk. De ennek a szép hagyománynak miért kellene búskomornak lennie?
A Nemzeti Múzeum előtt szép ünnepség keretében tisztelegtünk hősi őseink előtt. A Budai várban azonban már egy nemzetközi kavalkáddá nőtte ki magát nemzeti ünnepünk. A karácsonyi vásárhoz tudnám hasonlítani a hangulatát…mindenhol kis bódék, forralt bor, kenyérlángos. A sorokat megszakítva egy-egy zenész bukkan fel, aki jobbára ősmagyar hangszeren játszik, vagy a szájával utánoz egy jellegzetes hangot, esetleg madárcsicsergést.
Számomra az egyetlen bosszantó tényező, a mérhetetlen sok ember volt. Ez azonban a szervezés szempontjából inkább jó hír. 🙂 Rengeteg külföldi hömpölygött a sorokban, szinte megigézve kultúránk egy-egy darabkája által. A magyar történelem és ünneplési stílus még mindig tömegeket vonz az országba, ami reméljük még sokáig így lesz. 🙂
Megkörnyékeztem egy bámészkodót, hogy kiderítsem, mit is jelent neki ez az ünnep.
Kifejezetten a nemzeti ünnep miatt jöttél Magyarországra?
Andrew (22) Nem. Itt tanulok, de tudom mit jelent ez az ünnep és nagyon szép, hogy ilyen hagyománya van. Minden évben részt vettem a megemlékezésen, mert az ország kultúráját is meg akarom ismerni, ha itt élek.
