Ugye milyen tündériek a kis hörik? Volt egyszer egy kis aranyhörcsögünk, úgy hívták, hogy Hörkules. Nem masszív testfelépítéséről kapta nevét, szerintem lány volt, 🙂 csak jól állt neki. Általában dekoncentrált volt, nem nagyon reagált ránk, de idővel annyira megszokott minket, hogy viszonyunk átalakult ilyenné.
Szóval nagy volt a szerelem. Csodálatos volt vele az élet, és még nálam is tisztább volt! 🙂 Éjjel nappal fürdött, mondjuk a mi kis családtagjaink mind ilyenek, a nyuszink is illatosabb, mint egy baba. 🙂
Egy napon azonban eltűnt a kis manó, kerestük égen földön, de sehol sem találtuk. Elemlámpával kutattuk át az összes kis részt, zeg-zugot, de semmi. Már feladtuk a mentő expedíciót, amikor kimentem a konyhába és ő nagy vígan az asztal alatt ücsörgött, és természetesen fürdött…
Sajnos már nincs közöttünk, de ezt a bejegyzést neki is szentelem és az összes kis hörcsögnek, a Hörcsögök Világnapján! 🙂
Képek: horcsogbarat.freewb.hu, cukisag.blog.hu, farm.hu, neodim.hu, garfild.hu, bloki.hu