A nárcizmus a nárcisztikus személyiség által mutatott tulajdonságok és viselkedés absztrakciójának a neve. A beképzeltség, hiúság, önhittség vagy egyszerűen az önzés személyiségvonása. Azok, akik nagy nyilvánosság előtt beszélnek az interneten, előbb utóbb valóban beképzelté válnak?
Talán. Annyi bizonyos, hogy tanulmányok bebizonyították, hogy a vloggerek többsége igenis nárcisztikus, illetve egyesek azzá válnak, ahogy egyre több követőjük lesz. Az egész dolognak persze ellenhatása is lehet, mert a népszerű vloggerekre sokan hallgatnak, véleményükre sokan kíváncsiak, és ez befolyásolhat is másokat. Az is előfordulhat, hogy a középpontban álló, látszólag fontos dolgot képviselő vloggerek másokban kisebbségérzetet is okozhatnak. Ha egy vlogger túllép egy határt és túl sokat gondol magáról, azzal tehát rossz hatással lehet követőinek bizonyos százalékára.
A videónaplók készítői sajnos gyakran esnek abba a hibába – fejtik ki a kutatók -, hogy hatalmat éreznek mások felett azáltal, hogy egyre többen hallgatnak rájuk. Ha valaki elindít például egy trendet, ami népszerű lesz az online felületeken, azzal a vlogger is biztos lehet abban, hogy van hatása annak, amit tesz. Ezzel a hatalommal pedig vagy visszaélni lehet, vagy egyre nagyobb egóra szert tenni. Innentől kezdve pedig a vlogger bármit is mond, bármilyen stílusban, úgy érzi, megteheti. A magabiztosság sok esetben pedig figyelmen kívül hagyja a felelősséget, vagy a korábbi célokat.
Persze nagyon nehéz lenne általánosítani az embereket, akik a youtubeon a kamera előtt beszélnek. Nem mindenki lesz nárcisztikus, még a hírnév után sem. A személyiségváltozást azonban minden bizonnyal befolyásolja a nézettség, függetlenül attól, hogy hányan kedvelik, vagy sem az adott vloggert. Kiderült az is, hogy azok, akik némileg híján vannak egészséges önbizalomnak, azok előszeretettel követik a vloggereket, pont azért, hogy némi erőt merítsenek mások beképzeltségéből. Az a vlogger, aki sok pozitív visszajelzést kap, előbb utóbb többnek is érezheti magát másoknál, például nézőinél. Ez nem feltétlen szül rosszindulatot, vagy problémát, a személyiség viszont átalakulhat.
Persze olyan önbizalomhiányos emberek is indítanak vlogot, akik remélik, hogy pont ettől érezhetik majd magukat „valakinek”, vagyis egészséges személyiségnek. Arra kíváncsiak, vajon hányan fogják kedvelni őket, önmaguk megítélését, értékét pedig ettől teszik függővé. Magabiztosak, ha sok a like, és összetörnek, ha jön pár negatív komment. Az ilyen személyiségek szinte minden nap zavarral küzdenek, miközben az igazán menő vloggerek egóját már semmivel nem lehet letörni. Utóbbinak az oka, hogy sokkal jobban szeretik már magukat, mint hogy érdekelje őket mások véleménye.
A kutatások szerint a legtöbb vlogger csak több figyelmet keres, ám vannak, akik ennél többre vágynak. Mégis, a nárcisztikus vloggerkedés a modern média egyik üzletága lett.
Miután az emberek pénzt kereshettek azzal, hogy egész egyszerűen megmutatták életüket, vagy arról meséltek, mit történt velük, vagy épp hogyan sminkelik ki magukat, a vloggerkedésből megélhetés és üzlet lett. A videobloggerkedés napi rutinná vált az emberek körében, amibe ők is egyre több pénzt és időt fektettek. Jobb kamera, nagyobb terek, érdekesebb helyszínek és vendégszereplők.
A vlogolás az egész világon népszerű tevékenység lett, nagyon egyedi szereplőkkel és folyamatosan változó jellemekkel. A dologba nem csak fiatalok, de gyakran idősebbek, szülők, családok szálltak be.
A népszerű csatornák bevételre, sőt szponzorra találtak, ezért nem meglepő, hogy tizenéves fiatalokat láthatunk elbűvölő lakásokban, tetőtereken, luxus-nyaralásokon, akciódús hétvégén, filmfesztiválokon, ahol bemutatják fantasztikus életüket. Szinte természetes, hogy a tényleges tevékenység, vagyis az élet bemutatása exkluzív szinten személyiségváltozást eredményez, a legtöbb esetben beképzeltséget, nárcizmust. Az ilyen vloggerek számára természetes lesz az az érzés, hogy ők számítanak, ő rájuk szükség van, számukra a munka az, hogy jól élnek, és ennyi. Ha valaki fizet azért, hogy az életét mások figyeljék, akkor a nárcizmus természetesen kialakul.
Vannak olyan kutatók azonban, akik azt mondják: a videóblogolás terápia része is lehet. A problémákat tehát sok esetben jó dolog lehet kibeszélni, mert az csökkenti a stresszt, a feszültséget, mely felgyülemlik a hétköznapi életben. Az erre kapott pozitív, biztató kommentek pedig sokat segíthetnek. Persze az elkészült felvételeket, melyek pozitív eredményt hoznak, nem feltétlen kell végül feltölteni.
A nárcizmust ennek ellenére tovább növeli, hogy az internetes bloggerek sztárokká válnak, akiktől mások autógrammot kérnek. A sok, rendszeresen feltöltött videó hírességé teheti az embert, bármilyen témájú videókat is csinál. Az internet ma tehát egyfajta szuperhatalom, mely képes embereket felemelni, vagy elsöpörni.
Hogy kiből lesz végül nárcisztikus alkat vloggeként, az persze sok mindentől függ, például attól, hogy ki mennyire erős személyiség. Ha valaki hagyja magát befolyásolni a nézők változékony visszhangjának, akkor akár beképzelt, de depressziós is lehet.
