Az elmúlt 60-70 év könnyűzenei történetét dolgozza föl a Hangok és ütemek kötet, ami a Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja gondozásában jelent meg.
Tíz életutat követ végig oral history módszertannal a Hangok és ütemek kötet, amiből vagy még száz könnyűzenére hangolt történet kerekedik ki. Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program ideiglenes kollégiumának vezetője beszélgetett a kötet szerzőivel: Csatári Bencével, Jávorszky Béla Szilárddal, Papp Mátéval és Rozsonits Tamással.
Mi az az oral history?
Az oral history-t magyarul elbeszélt történelemnek is szokták fordítani, mivel történelmi ismeretek, információ gyűjtését és feldolgozását egyéni elbeszélések, interjúk feldolgozására építő módszer, tudományos irányzat. A szemtanúkra épülő történetírást jelöli.
Mint a szerzők elmondták, komoly újságírói munkát igényelt a kötet összeállítása, alaposan föl kellett készülni az interjúalanyok életéből és olykor nehéz volt felgörgetni a szálakat, hiszen a memória szelektív, és sok esetben egy-egy banda tagjai másképp emlékeztek bizonyos eseményekre.
Illetve volt olyan is, hogy valaki nem szeretett volna nyilatkozni, például amikor a Gazember becenévre hallgató énekest fölkeresték, egyszerűen átkiabált a kerítésen, hogy
– Én nem archiválom magamat!
– pedig fontos, hogy földolgozásra kerüljenek mozgóképek, hanganyagok, dokumentumfilmek és fényképek, hiszen vannak olyan adathordozók, amik egyszerűen elöregednek és ha nem mentik időben az értékeket róluk, nem marad meg az utókor számára.
Bajnai Zsoltot arról is megkérdeztük, hogy vajon mi számít igényes és igénytelen zenének:
– Ha az ember zenét hallgat, mindegy, hogy milyen az. Olyat fog választani, ami az igényihez igazodik és itt csak az a fontos, hogy fölszabadítson benne érzéseket. Ha valaki a Bulibárót hallgatja és megérzi benne azt, hogy hogyan kell zenét csinálni és legközelebb a nyakába fogja akasztani a gitárt, akkor nyert ügyünk van. Még az is lehet, hogy el fog jutni egy egészen különleges produkciókig. A tehetségkutatók is fontosak! Ha csak két fiatalnál elérik, hogy ne kocsmázzanak, hanem zenéljenek, akkor már nyert ügyünk van.
Zsolt szerint azért fontos, hogy a fiatalok is forgassák a kötetet, mert zseniális kezdeményezések vannak Magyarországon, mint például a Wellhello vagy a Szabó Balázs Bandája, de ha nem ismerik a zenészek a múltat, akkor aztán se jelenük, se jövőjük nincs.
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programjának támogatásával készült.
