Kitti (17) szakított a barátjával, de másnap reggel 8-kor ugyanott kellett ülnie. A néma gyász, ami betölti a termet. Ez a szakítás az, amiről senki sem posztol.
„Instán még kint vannak a közös képek, mert nem volt erőm törölni. De ma be kellett mennem. Ott ült két paddal előrébb. A hátát néztem 45 percig. A tarkóját, amit tegnap még megsimogathattam, és ami most olyan távolinak tűnt, mint egy idegen bolygó. Most meg idegenek vagyunk, akik véletlenül ugyanabba a terembe kényszerültek. A levegő is nehéz körülöttünk. Mindenki érzi, a barátnőim, a haverjai, de senki nem mer kérdezni. Ez a néma, közösségi magány a legrosszabb. Nincs hova menekülni a fájdalom elől.”
– Kitti (17)
