A Hét Tanára – Fürjes János

Rovat

Megosztás

Három éve határozta el Fürjes János kollégájával, Csuka Istvánnal közösen, hogy a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola diákjait megismertetik a magyar épített történelem rejtett értékeivel. A fiatalok azonban nem csupán passzív befogadói a műemlékvédelem legújabb kutatási eredményeinek, hanem ők maguk is aktív résztvevői ennek a világnak. A szakkör keretei között a diákok régi várromokat tanulmányoznak, forrásokat kutatnak fel, 3D rekonstrukciót végeznek. A szakkör olyan sikeres, hogy a XX. Nemzetközi Építészeti Diákkonferencián első helyezést ért el a csapat. Az informatika és történelem szakos tanárt, Fürjes Jánost kérdeztük nem csupán a szakkör munkájáról, hanem arról is, hogyan éli meg a pedagógiai munka örömeit, kihívásait.

1: Mikor döntötte el, hogy pedagógus szeretne lenni? Miért választotta ezt a hivatást?

Már gyermekkorom óta a történelem szeretete formálja lelki világomat, és ad táptalajt szárnyaló képzeletemnek, ezért érdeklődési köreimnek nagy részét is ez a szeretet határozza meg. Minden érdekel, ami valamilyen módon kapcsolódik a történelemhez. Számomra nincs izgalmasabb, mint megismerni idegen kultúrák múltját és jelenét, szokásait, a mindennapi életüket, de ugyanígy saját múltunk feltárása is fontos részét képezi a mindennapjaimnak. Szeretném megosztani ezt a szenvedélyt másokkal,úgy is, hogy tudásomat átadom az utánam jövő generációknak.

2: Pedagógusként mit tekint a legnagyobb sikerének?

Talán az egyik legjobb példa a Műemlék-kutató Szakkör diákjainak szereplése a győri TUDÁS EXPÓ rendezvényén. Nem elsősorban az eredményes részvételre gondolok, hanem arra az érzésre, amit akkor töltött el, amikor láttam és hallottam a diákjaim szenvedéllyel átfűtött előadásait, bemutatójukat. Előadásaik mondandójában visszacsengtek korábbi szavaim, amelyek egy-egy vár felmérésén hangzottak el, akár évekkel ezelőtt, miközben közös erővel próbáltuk szóra bírni a múltunk emlékeit őrző falmaradványokat.

Véleményem szerint nincs nagyobb öröm a pedagógus számára, mint az, hogy látja felnőni az új nemzedékeket, akiket – a tudása legjavát adva – felvértez mindazon értékekkel, normákkal, tudással, amellyel hasznos tagjaivá válnak a társadalomnak.

3: Milyen szemléletbeli különbséget igényel az informatika és a történelem tanítása?

Az informatika tantárgy oktatása elsősorban gyakorlati jellegű: feladatok megoldásán keresztül próbálják elsajátítani a diákok mindazon ismereteket, amelyeket a tananyag megkíván. A tanár szerepe elsősorban a diákok irányításában van.

Az iskolánkban az informatikát a diákok csoportbontásban tanulják. Egy csoport általában tizenöt főből áll, ezért – emlékeim szerint – furcsa volt számomra, amikor először közel harminc fős osztályba kellett bemennem történelmet tanítani. Az informatika oktatásában hozzászoktam ahhoz, hogy minden diákhoz oda tudok menni, és segíthetem őt a felmerülő problémák megoldásában, tudok az egyén tanulási sajátosságaihoz igazodni. Nagy osztálylétszám esetén erre csak részben van lehetőség a szűkös időkeret miatt. Sajnos ilyen helyzetben a nevelőmunka hátérbe szorul, amit szomorúan tapasztalok a tanórák során. A tanárnak nincs ideje a tanulók egyéni problémáival foglalkozni, és minden egyes tanulóra odafigyelni. A tananyag maradéktalan „letanítása” válik ilyen esetekben fő szemponttá, pedig szerintem a nevelőmunka ma fontosabb, mint valaha.

Az informatika tantárgy eszközigénye nagy, oktatását számtalan technikai eszköz és multimédiás anyag segíti, ezzel szemben a történelem oktatásánál korlátozottabbak a tanár lehetőségei. A történelemtanításhoz is próbálom a lehető legtöbb eszközt igénybe venni, ami az iskolában illetve otthonomban rendelkezésemre áll. Az oktatásban egyre nagyobb szerepet kap a vizualitás, a látványra építő tanítás, ebben hathatós segítséget nyújt az informatika, mint ennek megvalósító eszköze. Az olyan „hagyományosnak” számító tárgy, mint a történelem oktatásában is jó hasznát veszem informatikatanári ismereteimnek (pl.: digitális tananyag‑feldolgozás), és annak oktatásában eltöltött gyakorlati tapasztalataimnak (pl.: csoportmunka).

4: A műemlékvédelmi szakkör ötlete mikor fogalmazódott meg Önben?

A történelmi műemlékek, védelmi létesítmények és elsősorban a várak szerelmese vagyok. Magánéletemben próbálom tudásom legjavát adva ezen építményeknek örökségét ápolni, múltjukat feltárni, és emléküket megőrizni az utókor számára (lásd: http://castrum3d.hu honlap publikációi). Megőrzésükre mi is lehetne hatásosabb annál, hogy pedagógusként elkötelezettségem szikrájával megpróbálok lángot gyújtani néhány, a téma számára fogékony diák lelkében és tudatában.

Három éve Csuka István tanár kollégámmal együtt nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor is a szakkört életre keltve célul tűztük ki, hogy megpróbálunk nyomot hagyni a műemlékvédelem ingoványos talaján. Úgy éreztük, hogy szükséges ebben a lassan értékét vesztő világban felkelteni tanulóink érdeklődését a történelemben gazdag múltunk épített örökségei iránt, ezzel hozzájárulunk – ha még kis mértékben is – azok továbbéléséhez. Céljaink között szerepel a kiválasztott műemlékek helyszínen történő kutatása, felmérése, a felelhető levéltári dokumentációk, szakirodalmak beszerzése, feldolgozása. Az anyaggyűjtés eredményei alapján rekonstrukciók készítése makett, számítógépes grafika és rajzok formájában. Tudományos következtetéseink minél több helyen történő bemutatása is fontos részét képezi tevékenységünknek. Mindezek mellett sok, hangulatos, élményekben gazdag kirándulást tudhatunk magunk mögött mind külföldön, mind pedig belföldön.

5: Mit tekint szakmája legnagyobb kihívásának?

A legnagyobb kihívásnak a tanulók érdeklődésének felkeltését tartom. A bomló, egykor oly szoros családi kötelékek, csonka családok, eltűnő félben lévő tradíciók és értékrendek új kihívások elé állítják a tanári pályán dolgozó szakembereket. Fontos kérdés, hogy mit kezdünk a 21. század gyors technikai fejlődése miatt felmerülő társadalmi problémákkal. A mai fiatalság nem jobb vagy rosszabb, mint régen, csak másabb. Nekünk, tanároknak alkalmazkodnunk kell ezekhez az új kihívásokhoz, hogy a jövő generációit megfelelő értékrenddel és normákkal felvértezve bocsássuk útjára.

Az egyik legnagyobb problémát a fiatalság körében az érdeklődési kör hiányában látom. Az informatika tantárgy oktatásának részeként féléves feladatokat szoktam adni weblapszerkesztésből, amelynek keretében a tanulók bármilyen témát választhatnak weblapjuk elkészítéséhez, érdeklődési körüknek megfelelően. Amikor össze szeretném gyűjteni, hogy ki mely téma mellett döntött, szomorúan tapasztalom, hogy sokan nem tudnak választani. Ilyenkor mindig kérdésekkel próbálom kideríteni, hogy mi az, amire fogékony a diák, és amiben szívesen mélyülne el. Az érdeklődés felkeltése minden tantárgy oktatásának egyik sarkalatos pontja.

Albert Einstein szavaival élve: “Tanulj a tegnapból, élj a mának, és reménykedj a holnapban! A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést!”

 

Aki kérdez, az érdeklődik, és aki érdeklődik valami iránt, az folyamatosan tanul, mert az érdeklődésének tárgya iránt érzett csillapíthatatlan éhséget természetes, hogy kielégíti.

Meglátásom szerint nem elég az ismereteket átadni, a diákokat a tanulásra „rákényszeríteni”, hanem ki kell bennük alakítani azt az igényt, hogy folyamatosan műveljék magukat, hogy megtanuljanak tanulni.

Három éve Csuka István tanár kollégámmal együtt nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor is a szakkört életre keltve célul tűztük ki, hogy megpróbálunk nyomot hagyni a műemlékvédelem ingoványos talaján. Úgy éreztük, hogy szükséges ebben a lassan értékét vesztő világban felkelteni tanulóink érdeklődését a történelemben gazdag múltunk épített örökségei iránt, ezzel hozzájárulunk – ha még kis mértékben is – azok továbbéléséhez. Céljaink között szerepel a kiválasztott műemlékek helyszínen történő kutatása, felmérése, a felelhető levéltári dokumentációk, szakirodalmak beszerzése, feldolgozása. Az anyaggyűjtés eredményei alapján rekonstrukciók készítése makett, számítógépes grafika és rajzok formájában. Tudományos következtetéseink minél több helyen történő bemutatása is fontos részét képezi tevékenységünknek. Mindezek mellett sok, hangulatos élményekben gazdag kirándulást tudhatunk magunk mögött mind külföldön mind pedig belföldön.

Kép: Már Bálint

 

 

 

 

Ha végeztél a cikkel, nézz bele a legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,534RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta