Ezt nézed:  / Hírek / Suli / A tonhaltól a reményig – Ilyen volt a 19. Kossuth-szónokverseny

A tonhaltól a reményig – Ilyen volt a 19. Kossuth-szónokverseny

A 19. Kossuth-szónokversenyen megtudtuk, milyen könnyen szegjük meg újévi fogadalmainkat, hogy félelem nélkül hajmeresztő dolgokra lennénk képesek, és hogy az emberek mindig is féltek, de a céljuk egyébként az, hogy ne féljenek soha. Ha nincs valami, amitől félünk, hogyan találjunk valamit, amiben reménykedhetünk? Ez csak egy kis ízelítő a magasröptű gondolatok közül, melyek elhangzottak a versenyen. 

Az első nap a kötelező beszédek napja volt, szónoklataikat a versenyzők előre megírhatták. A tételmondat, mely alapján maximum 6 perces beszédüket megarthatták, Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén című művéből származott.

“Csak az nem fél, akit a remény már végképp magára hagyott”

A második napon következtek a rögtönzések. Az első 11 ember a következő két témából választhatott:

Pohárköszöntő leány- vagy legénybúcsún

Megrögzött hazugság – idővel igazság

A csapat második felének szintén volt választási lehetősége. A következő témákat dolgozhatták fel:

Felhívás a saját lábra – távozás a mamahotelből

Színház az egész világ – színészkednünk kell?

Itt már csak 3 perc jutott az előadásra, a felkészülésre pedig fél óra.

A zsűri elnöke Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima-díjas újságíró volt.

A további tagok:

  • Dr. Bóna Judit egyetemi docens az ELTE Bölcsészettudományi Karán
  • Dr. Merényi Judit, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar adjunktusa
  • Nagy Fruzsina, a Szónok Születik Retorikaiskola  trénere, a Szegedi Tudományegyetem óraadója
  • Dr. Koltói Ádám, főiskolai docens
  • Dudás Róbert Gyula, a Kossuth-szónokversenyek korábbi oszlopos tagja, versenyzője

Minden versenyzőnek volt egy sorszáma, összesen 21-en indultak a versenyen.

A második napon, a szónoklatokat követően, a zsűri elnöke, Dr. Kiss Róbert Richard értékelte a versenyzőket, ismertette a zsűri tapasztalatait az eredményhirdetés előtt. Elmondta, a mezőnyt sokkal erősebbnek ítélték meg, mint amilyen tavaly volt.

Néhány jó tanáccsal is elátta a versenyzőket:

  • Nem kell minden idézetet beleerőszakolni a mondandóba – akár odaillik, akár nem- sok versenyző készült előre idézetekkel, mert nem mindig van ezeknek helye.
  • Nem kell feltétlenül költő, író, filozófus gondolatát idézni, nem az tartja össze a szöveget. Természetesen lehet, ha nagyon odaillő szöveggel tudunk nyitni, zárni vagy segítségképp mondjuk el, de nem muszáj.
  • Bárhová lehetett állni vagy ülni. Ez egy újítás volt idén. A lényeg, hogy a beszéd hatásos legyen. Az is egy retorikai eszköz, hová állunk, milyen gesztusokkal operálunk. A teljes kép számít.
  • Nem kell annyit mentegetőzni. Sokan mentegetőztek, mennyire nehéz a kérdés, a téma. Felesleges azzal eltölteni az időt.

 

Összességében nagyon jól felkészült hallgatókat hallhattunk, ez az év a legjobb évek közé tartozik az elmúlt versenyeket tekintve. Nemcsak itt fogják a fiatalok hasznosítani a tanultakat, hanem az élet minden pillanatában

-mondta Dr. Kiss Róbert Richard.

A versenyről senki nem távozik üres kézzel, mindenki, aki nem ért el helyezést és nem kapott különdíjat, kapott egy értékes könyvcsomagot.

A könyvcsomagok kiosztása után következett a különdíjak átadása. Az első különdíjat, mely a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda különdíja, a legszebben beszélő versenyző kapta, aki a 14-es sorszámú Burkhardt Zsófia volt.

A zsűri értékelése:

Osztályfőnöki órára kerültünk a 14-es számú versenyzővel. Nyugaton nyugodtan élnek – azért ebben ne legyen olyan biztos. Sokan nem szeretnek panaszkodni, mert nem igazolná a döntését. Kisebbség helyett kevesebbség – ötletelt a versenyző. Az első, hogy farsangi bállal indítunk, ez végre új volt.  Az a jó színész, aki hitelesen alakít. Örülök, hogy hitelesen alakítottunk, hogy figyeltünk a versenyzőre.

A leggazdagabb szókincsű szónoknak járó különdíjat a Tinta Könyvkiadó igazgatója, Kiss Gábor adta át a 6-os sorszámú versenyzőnek, Kovács Pannának.

A zsűri értékelése:

Gyönyörű alakzatokkal kezdett, volt metafora, hasonlat, olyan szépek, hogy Petőfi megkönnyezte volna. Félelmetes fenevadak, nyüzüge meggyfa, képzeletben mi is a nagymamánál jártunk. Nagyon szép előadás volt. Előadóművésznek kell mennie, nem kérdés. A rögtönzésnél is szépen beszélt. Súlyos dunnák alá rejtette igazi gondolatait régebben, remek hír, hogy megváltozott. A leggazdagabb szókincsű szónok.

A leghumorosabb szónoknak járó különdíjat Dudás Róbert Gyula adta át. Ezt a díjat a 21-es sorszámű Gulyás Márk kapta.

A zsűri értékelése:

A magány kérdésével indított. Megtudtuk, hogy mindig szeretett egyedül lenni, s örült, hogy végre elköltözött a két bátyja. Az Erasmus-programmal kijutott külföldre, nagyon jó volt a sztori.  Megbukott, rosszul lett, aztán szingliként ment pótvizsgázni. Hol a történet vége? Ez hiányzott vagy ha benne volt, akkor nem értettem. Az estéje jó lesz, ennek örülünk, ha csak tetteti, akkor ügyesen. Tavaly is szakított a barátnőjével, azt nem tudtuk meg, ugyanaz-e, talán jövőre.

A legjobb női szónoknak járó különdíjat, a Gulácsi Irén emlékplakettet a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége ajánlotta fel. Ezt a díjat idén a hatos sorszámú versenyző, azaz Kovács Panna kapta.

A Szónok Születik Retorikaiskola képviseletében Nagy Fruzsina adta át a 17-es sorszámú versenyzőnek, azaz Reéb Zsófiának a különdíját.

A zsűri értékelése:

A felnőttek semmitől sem félnek. Aranyos képpel kezdett. Eljutottunk az isteni ítéletig, szép hosszú ív volt. Evolúciósan konzerválódott mechanizmus. Megfelelni vágyás, kudarcélmények. Ahhoz is bátorság kell, hogy el tudjunk engedni dolgokat – ide lyukadt ki. Meg a mandulamaghoz. A vége volt a legjobb. A szülő megpörgeti a lakáskulcsot – ez szép kép. A 18. Szülinapra kapott egy bőröndöt a gyerek – remek gondolat. A mamahoteles témát jól kibontotta. Mikortól felnőtt valaki? Ez kultúránként különböző. A fejlett társadalmakban egyre később. Ázsiában 16-18 évesen a legtöbb országban a saját lábára áll a gyerek, Európában meg kitolódott ez.

A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány képviseletében Óvári Márta és Mészáros András ismertették a különdíjasaikat. Több díjat osztottak ki. Lássuk, kik kaptak!
Lichtmannegger Lívia, a 2-es sorszámú versenyző.

A zsűri értékelése: 

Nagyon szépen beszélt, gyönyörű képeket használt. A szomorú szerelmi történet végén valamennyien együttéreztünk az előadóval. Rétori kérdéssel kezdett, majd megtudtuk, hogy az életünk hazugságon alapul. Ami persze igaz, gyermekkorunkban is megrögzött hazudozók történeteit hallgatjuk, mint Grimm meg Andersen. Nagyon tetszett, ahogy beszélt és érvelt, bár a logikai felépítés nem volt tökéletes.

Tankó Anett Márta, a 12-es sorszámú versenyző.

A zsűri értékelése: 

A világ teremtésével kezdtünk, elég messziről, de hatásosan. Maradunk a bibliai példáknál, de aztán saját élmény következik, a román vizsga. Szép volt a befejezés.

Gandis Csongor, a 19-es sorszámú versenyző.

A zsűri értékelése: 

Dante Isteni színjátékával kezdett. A tételmondat utána következett, jó volt a szerkezet. A balul elsült szónoklatverseny valóban okot ad a félelemre, ezt meg tudom erősíteni, a zsűri amúgy kegyetlen és félelmetes. Kettőspont zárójel a hajléktalannak – nagyon jó ötlet volt a szmájlis poén, kár, hogy picit bakizott a közepén.

Demeter Dániel, a 15-ös sorszámú versenyző.

A zsűri értékelése: 

Csak az nem fél, akit a remény már végképp magára hagyott – az elején végre elmondta a tételmondatot. A remény és a fantázia különbségét taglalta komor filozófusként. Csak az fél a rossz jegytől, aki remélhette a jót – picit kiugrottunk az iskolába is, aztán visszamentünk az elmúlásról filozofálni. Kicsit ingatag volt a rögtönzésnél. Nem kívánja a szónokverseny a filozofikus mélabús hangulatot, és a világvégét és a pandák megmentését sem kell beleszőni, csak ha akarják. Tetszett.

Antal Tünde, a 11-es sorszámú versenyző.

A zsűri értékelése: 

Jól gesztikulál, sokszor ügyesen ismétli a lényegi szavakat. Félelem: azért a horrorfilmekre is beülnek az emberek, tehát lehetett volna jelentkezni arra a kérdésre, hogy ki szeret félni. Ügyes volt a kérdés. Értik? Nem – szögezi le. Megfelelő időközönként tartott szüneteket, ügyes beszéd volt. Kár, hogy megakadt, mert nagyon jó volt.

A jelenlévők szavazata alapján a közönségdíjat a 13-as versenyző, Szlifka Anna kapta.

A zsűri értékelése: 

A hatalmas óceán végtelenségével indultunk. A hamus metafóra ügyes megoldás volt. Eljutottunk a felelőtlen tanulókhoz. Kicsit gyors váltás volt innen a második világháborús hadifogság. Minden embernek mindig van választása – mondta. A kajakos alak az ideális, ha nem az anyjával él a srác, vonhattuk le a következtetést a rögtönzésből. Tartsd jól a bestiát – ez a férjmegtartás eszköze, tudtuk meg. Igaz. A vége bakis volt, de így is remek.

A zsűri is osztott ki különdíjakat, négy versenyző kapott. Két versenyző pontszám alapján, a másik kettő közül az egyik a legjobb kötelező beszédet elmondott versenyző, a másik pedig a legjobb rögtönző versenyző lett.
Pontszám alapján különdíjat kapott a 8-as számú versenyző, Pintér Laura Franciska.

A zsűri értékelése: 

Izgalmas témával kezdett, Veres Pálné lányiskolát alapított 15o évvel ezelőtt. A nők eredményei következnek, gyömyörűen megfogalmazva. Aztán visszatértünk a kétszobás lánysuliba, és eljutottunk a nők munkakereséséhez. A társadalmi különbségek mint félelem és remény forrásai – rendkívül jó alapgondolat, ettől jó lett az egész előadás. Kedves hölgyeim! – végre jött egy remek köszöntő. Kicsit közhelyes volt néhány gondolat, így hibátlanul idomult a jó stílusú köszöntők formavilágába.

Pontszám alapján kapott különdíjat a 13-as sorszámú versenyző, Szlifka Anna.

A legjobb rögtönzőnek járó különdíjat a 18-as sorszámú, Lakatos Csaba kapta a zsűritől.

A zsűri értékelése: 

Halál ellen nincs orvosság – kemény indítás volt. Szépen gesztikulált, nagyon jól hangsúlyozott. Az öngyilkos döntése: kemény szavak voltak. Eutanázia problémáját fejtegeti. Az embernek joga van a halálhoz – még mindig komor a hangulat. Kicsit közhelyes volt a vége, zseniális az előadásmód.

A legjobb kötelező beszédet elmondó szónok a 6-os sorszámú Kovács Panna volt.

Most pedig következzenek a dobogósok!

A zsűri pontozása alapján harmadik lett a 21-es sorszámú versenyző, Gulyás Márk, aki Ungvári Nemzeti Egyetemről érkezett, felkészítő tanára Seres Kristóf.
Második helyezést ért el az 5-ös sorszámú versenyző, Miklós István, aki a Nyíregyházi Egyetemről érkezett. Felkészítő tanára Minya Károly.

A zsűri értékelése: 

Mindenki fél – közölte a tételmondatot az érvelés elején. Nagyon jó volt a kötetlen, követhető beszéde, az egyszerű hasonlatok.  Létezik félelem a nőktől, az evőpálcikától, a térdektől. Aktuálpolitikai utánérzések, minden volt itt. Tartalmilag rendkívül tetszett.  Laza stílus jellemezte az előadást. Irányjelző folyadékról eddig még nem hallottam a kocsikban, de nyilván ez az én hiányosságom. Büszkék vagyunk arra, hogy Porschéval jár, mint a menő ferihegyi reptéri rakodó, gratulálunk.

Az első helyezett, a 2018-as mezőny legjobbja, a 6-os sorszámú versenyző, Kovács Panna, aki az első helyezettnek járó díjjal együtt négy díjat zsebelt be a versenyen.

A versenyről videó is készült, melyet alább tekinthettek meg: