Hallottál már az alternatív iskolákról? Többféle ok miatt is választhatja ezt egy család. Lássuk, hazánkban milyen megoldások vannak!
Ha te vagy a szüleid nem szeretnétek, hogy ugyanolyan iskolában tanulj, mint a többiek, választhattok más tanítási metódusokat alkalmazó iskolákat. Azonban nem könnyű a helyzet, mert Magyarországon nem elterjedt az, hogy magániskolákba járassák a gyerekeket, éppen ezért egyrészt a magas tandíjjal, másrészt a háromszoros túljelentkezéssel kell megküzdenie annak, aki ezt az utat választaná.
Mi pontosan az alternatív iskola?
Pontos definíciója ugyan nincs, de az alternatív iskoláknak közös és legfontosabb jellemzője a gyerekközpontú szemlélet. Ezekben az iskolákban odafigyelnek a gyerekek egyéni szükségleteire, személyiségére, és a csoportigényekre is. Sőt, gyakran úgy állítják össze a csoportokat, hogy a tagjai megfelelően együtt tudjanak működni. Ezzel párhuzamosan a tanárkép általában nem tekintélyelvű, hanem inkább partneri, aminek persze vannak különböző fokozatai. Módszertanukat tekintve az alternatív iskolák építenek a gyerekek érdeklődésére és a már meglévő tudására. (forrás:http://divany.hu)
Alapvetően négy fajtája ismert az alternatív iskoláknak:
Állami fenntartású
Állami fenntartású, saját alternatív kerettantervű általános iskola összesen kettő van az egész országban, mindkettő Budán. Az egyik az újbudai Kincskereső Iskola, ami a Bethlen Gábor Általános Iskola tagiskolája, a másik pedig a II. kerületi Gyermekek Háza.
Az otthontanulás
Ez a megoldás elég nagy energiát igényel a szülőtől és elég nagy kitartást a gyerektől, hiszen mindent saját magától kell elsajátítania.
Alapítvány vagy egyesület
A poroszos oktatástól eltérő tanokat valló iskolákat soroljuk ide, melyeknek sokszor igen magas a tandíja. Ám vannak intézetek, amelyek az átlagnál magasabb képességű gyermekeket hivatottak oktatni, így ott lehet alkudni a díj tekintetében.
Hátrányos helyzetű gyermekeknek
Ezek természetesen ingyenesek, a szükséges pénzt az alapítvány teremti elő innen-onnan, pályázatokból, közösségi gyűjtésből.
Tudtad? Az “alternatív” szó jelentése 1989 óta sokat változott. Eleinte az alternatív iskolák önmeghatározásának lényege az elhatárolódás volt, mely elsősorban a meglévő hagyományos iskolák és gyakorlatuk tagadását, a tőlük való elfordulást jelentette. Ma már az elhatárolódás motívuma helyett egy pozitív önmeghatározási folyamat zajlik, amelyet reményeim szerint ez az írás is elősegít majd.
Irányzatok
Az alternatív iskolák legtöbbször egy tanítási/fejlődési irányzat köré szerveződnek, melyekből most bemutatjuk a legjellegzetesebbeket:
Montessori
Maria Montessori szerint a gyermek a fejlődés valamennyi szakaszában egy-egy területre különösen fogékony, vagyis van egy intenzív érdeklődési területe. Ha a pedagógus felismeri ezt, a gyermek spontán aktivitására építheti az egész pedagógiai folyamatot. Ennek hogyanja a Montessori-pedagógia lényege. Az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítani kell azokat a fejlesztő eszközöket, melyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz, s a szabad, önálló munka érdekében valamennyi eszköznek önellenőrzésre is módot kell adnia. Szintén a szabad, önálló munka feltétele, hogy a pedagógus bemutassa a gyermekeknek az adott eszköz használatát, hogy utána zökkenőmentesen használhassák azt.
Freinet
A gyermekek iskolai tevékenységét úgy szervezi, hogy abban érvényesülhessenek a következő jellemző vonások:
- 1. a gyermekek szabad önkifejezését elősegítő légkört teremt;
- 2. megismerteti a tanulás, a kutatás módszereit, épít a gyermekek természetes érdeklődésére („kísérletező tapogatózás”);
- 3. felhasználja a természetből, annak felfedezéséből eredő élmények nevelő hatását Rousseau pedagógiai naturalizmus környezeti nevelés;
- 4. megteremti a tanulók közötti együttműködés és a tartalmas közösségi élet kibontakozásának feltételeit (kooperatív tanulás).
Mindezek gyakorlati megvalósítását segítik a sajátos „Freinet-technikák” (beszélgetőkör, iskolai nyomda, osztályújság, osztályok közötti levelezés, stb.)
Rogers
A tanulás tíz alapelve Carl Rogers szerint:
1) Minden emberrel vele születik a készség arra, hogy tanuljon.
2) Értelmes tanulás csak úgy lehetséges, ha a megtanulandó anyagot a maga számára fontosnak tartja az, aki tanulja.
3) Azok a tanulási folyamatok, melyek személyiségváltozással járnak, fenyegetőek és ellenállást váltanak ki.
4) A saját énünket fenyegető tartalmakat könnyebben tanuljuk meg és tesszük magunkévá, ha a külső nyomás minimális.
5) Ha a személy fenyegetettsége csekély, akkor differenciált módon képes tapasztalatokat szerezni és könnyen tanul.
6) Az értelmes tanulás gyakran cselekvéssel van egybekötve.
7) A tanulási folyamatot megkönnyíti a tanulók felelős részvétele a tanulásban.
8) A legalaposabb és legtartósabb az a tanulás, amit a személy maga kezdeményez és egész személyiségével – mind érzelmeivel, mind intellektusával – részt vesz benne.
9) Ahhoz, hogy az önértékelés és az önkritika megelőzze a külső értékelést, függetlennek, kreatívnak és magabiztosnak kell lennünk.
10) Társadalmi szempontokból ma az a legfontosabb, hogy tanulási stratégiákat dolgozzunk ki és sajátítsunk el, s nyitottak maradjunk az újabb tapasztalatokra és változásokra.
