Hiába a magyar szurkolók lelkesedése, a magyar válogatott kikapott a világszinten is az egyik legjobbnak számító belgáktól. Elkeseredésre azonban valójában nincsen ok. Az utóbbi években körbesajnált, Puskásék generációjának árnyékában értékelt csapat bebizonyította, hogy kemény és profi munkával mindenki célt érhet. A magyar játékosok is sikerként könyvelték el a szereplésüket. Egybehangzó véleményük szerint annak ellenére emelt fővel búcsúztak a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságról, hogy a vasárnap esti nyolcaddöntőben 4-0-ra kikaptak Belgiumtól.
Órásit fejlődött a csapat, és az eredmény, amit elértek az euforikus optimizmus hangulatába hozta a közönséget, és igazi, a társadalmi normákat és szerepeket felülíró karneváli hangulatot is teremtett az utcákon. Az ünneplés pillanataiban mindenki csak a közös örömben élt. “Az éjjel soha nem érhet véget, varázsolj nekünk valami szépet (…)” – hangzott el számtalanszor az utóbbi két hétben. A varázslat működött, és még most is tart, mivel a sikerek bebizonyították, hogy érdemes keményen dolgozni, és nem érdemes buta pesszimizmussal magyarázva azt gondolni, ami rosszul működik, az már nem is lesz jobb.
“Persze jobban mutatott volna a 2-0, mint a végén a 4-0, de a korán bekapott gól miatt az egész meccsen futottunk az eredmény után. Akár döntetlen is lehetett volna, mivel voltak lehetőségeink egygólos hátránynál” – mondta Nagy Ádám.
A ferencvárosi középpályás szerint ugyan a belga válogatott egyértelműen a magyar előtt jár, de “nem kell hasra esni” tőle. A legnagyobb tanulságnak éppen azt tartotta, hogy nem érzi elérhetetlennek a rivális szintjét, s ugyanezt gondolta az Eb előtti utolsó, világbajnok németek elleni felkészülési mérkőzést követően, amelyen 2-0-ra kaptak ki a magyarok.
“Ilyen meccs után nyilván csalódott vagyok, de majd pár nap múlva látjuk a pozitívumokat” – mondta Nagy, aki számára az Izland ellen 1-1-re végződött második csoportmeccs volt a legnagyobb élmény, mivel annak hajrájában kulcsfontosságú passzt adott Nikolics Nemanjának a magyar egyenlítő találatnál.
Guzmics Richárd arról beszélt, hogy a korán bekapott gól rendkívül megnehezítette a dolgukat, mivel a belgák így gyors szélsőik révén kiválóan tudtak kontrázni. Hozzátette, 19-re próbáltak lapot húzni az egyenlítés érdekében felvállalt nyílt játékkal, amit a becserélt két csatár is bizonyít, de ezúttal ez sem vezetett eredményre.
“Bebizonyítottuk, hogy van csapatunk, amire lehet építeni” – jelentette ki Lovrencsics Gergő, aki szerint a belgáktól elszenvedett négygólos vereségből is lehet tanulni.
A találkozót úgy értékelte, megvoltak a lehetőségek az egyenlítéshez és ha ez sikerül, akkor nem lett volna ennyire “csúfos kudarc” a vége. Szerinte kockáztatni kellett, ami ezúttal nem jött be, de hozzátette, ha 1-0, vagy 2-0 marad az eredmény, az is ugyanúgy kiesést jelentett volna.
Lovrencsics legnagyobb élményének a portugálok elleni 3-3-as döntetlent nevezte, míg legnagyobb pozitívumnak azt tartotta, hogy a magyar csapat minden meccsen győzelemre játszott.
Stieber Zoltán, aki ezúttal nem lépett pályára, úgy vélte, ennyivel jobbak voltak a belgák, ennek ellenére emelt fővel búcsúztak. Szerinte még tud fejlődni a csapat, így pozitívan nézhetnek a jövőbe társaival.
Az Európa-bajnokságon 44 év után szerepelt magyar válogatott öt pontjával veretlenül nyerte meg az F csoportot Izland, Portugália és Ausztria előtt, majd vasárnap este a toulouse-i nyolcaddöntőben 4-0-ra kikapott a nemzetközi szövetség (FIFA) világranglistáján második Belgiumtól.
Forrás: MTI, MTI fotó
