Knoll Gabi mindössze 22 évesen elég nagy sikereket tudhat maga mögött – bár reméljük, korántsem annyit, mint amennyinek még elébe néz. Az aprócska termetű, ám annál óriásibb hangú énekesnő fellépett már a világhírű Tegan and Sara előtt, bekerült a legjobb 30 közé az Eurovíziós Dalfesztiválon – egyszer az Egy Másik Zenekar tagjaként, egyszer pedig szólóban. Átírta ByeAlex Kedvesem c. dalát angolra, felénekelte a Társas Játék főcímdalát Pásztor Annával, koncertezett az MR2 Akusztikban, cool listán szerepelt, most pedig Amerikába készül.
Az eddigi időszakot nagyjából így lehetne összefoglalni, de ahogy ez egyben egy korszak lezárása is, úgy egy talán még izgalmasabb új kezdet is Gabi számára, hiszen 2015-re számos új projecttel készül. Ebből láthattunk egy kis ízelítőt a legutóbbi koncertjén, ahol dögös RnB dalokat hallhattunk Gabi által újraértelmezve, elszállós elektronikába fektetve – ahogy ő fogalmaz.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Gabit személyesen is ismerhetem, így lakásán fogad, ahol sikerekről, tervekről, jövőképről beszélgetünk egy kókusztejes kávé mellett. Merthogy Gabi azon kívül, hogy minden energiáját a zenélésbe fekteti, odafigyel még az étkezésére is, paleózgat, vega is, és igyekszik minél egészségesebb életmódot folytatni, és a főzőtudományával a barátait is megörvendeztetni.
Bár Gabi debütje igazán az Egy Másik Zenekarral indult, mára már szólóban örvendezteti a közönséget, a mi nagy örömünkre is. Arról, hogy hogyan került be a zenekarba, majd mi vezetett a kikerüléshez, így nyilatkozott:
Mielőtt az Egy Másik Zenekarba kerültem volna, még soha nem nagyon énekeltem zenekarban, egy Deftones és Rage Against The Machine tribute bandet leszámítva 16 évesen, amiben inkább csak ordibáltam. Ezután jött a lehetőség, hogy az EMZ tagja legyek, ez pedig úgy történt, hogy a billentyűs fiú az utolsó pillanatban felhívott, hogy kéne nekik egy énekesnő gyorsan egy versenyre, de az övék megbetegedett, és meg tudnám- e tanulni 2 nap alatt a számokat? Nekem pedig akkor nagyon megtetszett a csapat, meg amit képviselnek, úgyhogy megtanultam a dalokat, és hát ez 18 évesen történt, úgyhogy fiatal voltam és kellett a pénz (nevet). Jó nem, a lényeg, hogy velük töltöttem 3 évet, csomó koncertünk volt, megnyertünk egy tehetségkutatót, felléptünk fesztiválokon.
Később azonban Gabi számára egyre egyértelműbbé vált, hogy nem teljesen ez az a világ, ami őt képviseli, és kinőtt a zenekarból.
Engem a külföldi elektronika meg a UK-ből áradó zenék jobban vonzanak, és az angol nyelvű dalokban otthonosabban érzem magam, így annyira nem tudtam ezt a tini alter rock életérzést képviselni, mert ez nem én vagyok már. A fiúkkal valahogy nem nagyon tudtam már közösen alkotni, nem igazán éreztük, hogy mit akar a másik. Öten ötféle zenét hallgattunk, és szerintem úgy egy zenekarban nem lehet benne lenni, hogy nincs egy közös nevező, és nem tudjátok, hogy milyen zenét szeret a másik, nem tudtok egymásra hangolódni. Köztünk pedig nem volt már semmilyen összhang. Az is volt a baj, hogy nagyon keveset tudtunk próbálni, mert mindenki ezerféle más dolgot csinál a zenélésen kívül, és nem hiszem, hogy egy olyan zenekar, aminek 350 ezren kattintottak a bemutatkozó dalukra, megengedheti magának azt, hogy havonta egyszer próbáljon 2 órát.
Emellett persze rengeteg pozitívat is adott neki a csapat, de úgy érzi, most már szükség van a megújulásra, mert nem érzi magát annyira közel a „régi” Knoll Gabihoz.
Az a baj, hogy kicsit úgy érzem, elbújtam a zenekar mögött. Elbújt az igazi énem, az aki én vagyok. Nem tudtam kibontakozni ezekben a számokban, hiszen a szövegeket nem én írtam. De ettől függetlenül nagyon élveztem, nagyon megszerettem ezeket az emberkéket, nekik köszönhetem azt, hogy 2 év elég aktív koncertezgetést tudhatok magam mögött, ezáltal pedig annyira nagy színpadi tapasztalatra tettem szert, hogy konkrétan énekessé formálódtam az évek alatt. Lámpalázam persze még valamennyire mindig szokott lenni, de ami inkább előjön, az ilyen nagyon nagy adrenalin meg energiatöltet, ami mindjárt kitör, hogy előadhatok meg a közönséggel lehetek. Szóval csodálatos 3 évet tudhatok magam mögött, de itt az ideje, hogy most már a saját egyéniségem felszínre törjön, és utat engedjek a személyiségemnek.
Az Egy Másik Zenekarral közösen elért sikerek mellett, egyénileg is elismerésre méltó a teljesítménye, gondoljunk csak az Eurovízión való részvételére, amiről így mesél:
Még a zenekar tagjaként azt tanácsolta a kiadónk, hogy szólóban kéne jelentkeznem az Euróvízióra, hogy megmutassam magamat így is. Összeismerkedtem az I am Yank nevű producer sráccal, és akkor tulajdonképpen összehoztunk 2 hét alatt egy dalt, amit úgy éreztünk, hogy Eurovízióra megfelel. Jelentkeztem, és nyilván ez egy nagyon szép lírai dal, de se az ő zenei stílusát, se az én zenei stílusomat nem igazán tükrözi. De nagyon büszke vagyok rá, hogy ez a dal 500 nevező közül bekerült a 30-ba. Az Eurovízió egy nagyon jó lehetőség, igazából mindenkinek tanácsolom, hogy jelentkezzen a zenekarával vagy szólóban, és próbálja meg, mert nagyon jó promója van, és nagyon felfuttat azalatt az idő alatt. Úgyhogy összességében tök jó élményem van róla. Nem az én dalom volt a legmegfelelőbb arra, hogy képviselje az országot, ettől még egy nagyon különleges dal a Sweet Memories, szerintem itthon nincsen hasonló világú nóta, és nem is volt a mezőnyben sem.
Gabi már a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon is indult, akkor még a zenekarával, de az utolsó pillanatban ki kellett szállniuk a versenyből. Ez volt ugyanaz az év, amikor ByeAlex lett a befutó a Kedvesem c. dalával, amit Gabi lefordított angolra, és ami akkor felrobbant a neten.
Nagyon megtetszett a mezőnyből ByeAlex. Neki szurkoltam, megfogott a dala. A Kedvesemet tipikusan egy cuki, feel good nótának tartom, amit én annyira nem kedvelek, mert az érzéki, melankólikusabb dallamokat szeretem, de megtetszett, és gondoltam, hogy ezt valahogy le kéne fordítani angolra is, mert nem értik külföldön. Megcsináltam a videót, elküldtem neki, ő pedig megosztotta. Lefeküdtem aludni, reggel felkeltem, 22 ezren nézték meg. Több száz friend request Facebookon, nagyon pozitív volt a visszajelzés, még a Blikk is írt rólam. Hát igen, megjelentem a Blikkben, story of my life – meséli nevetve. A lényeg, hogy tök menő lett, 2 hónap alatt 300 ezren nézték meg.
https://www.youtube.com/watch?v=WNtJkhVQtLs
A Facebookos visszajelzések kapcsán beszélgettünk egy kicsit a furcsa rajongói esetekről, illetve üzenetekről, amik közül Gabi ki is emel egyet.
„3 éve jött ez a levél, azóta se kaptam senkitől soha ilyen szépet. Már bánom, hogy nem írtam vissza, ki tudja, miket mókázhatnánk most” – mutatja nevetve.
Az üzenet a következő:
“Szia! Gábor vagyok 29 éves.Olyan lányra vágyom akit szolgálhatnék aki esetenként testileg lelkileg megbüntet aki elött térden csuszhatok.Szeretném megkérdezni hogy megismerhetlek e hogy az állando szolgád talpnyalod legyek?Alázatos fiu vagyok.Pesten lakom albérletben.”
De még egy kicsit visszatérve ahhoz, hogy az Eurovízió után mi történt vele? Merthogy az utóbbi időben kicsit kevesebbet lehetett hallani felőle, de ez nyilván nem azt jelenti, hogy eltűnt. Arról kérdeztük, mi az oka ennek a látszólagos inaktivitásnak, visszavonulásnak?
Utána a zenekarommal még gőzerővel az MR2 Akusztikra készültünk, az nagyon menő lett, jól sikerült, tök jó visszhangja volt. Hatalmas élmény, hogy ott felléphettem. És igazából utána jött egy számomra elég szomorú időszak családi okokból kifolyólag, elvesztettem valakit, és akkor annak egy kicsit utat engedtem, és inkább magamba szálltam, és átgondoltam. Le kellett egy kicsikét nyugtatni a lelkemet azután, hogy így felzaklatódott, ezért ilyen művészi szabadságon voltam eddig. Illetve elkezdtem egy zenei produceri sulit, az imPro-t.
https://www.youtube.com/watch?v=wilpBd9wRB0
Gabi nagy megújulásra készül a következő évben:
A terv az, hogy tavaszra egy kislemezt megjelentetni 3-4 számmal. Meg majd live actezni szeretnék, az lenne a nagy álmom. Az elsődleges célom, hogy egy 1-2 emberből álló állandó csapatot magam mögé találjak, akikkel hasonlóan tudunk gondolkodni, és ezt a külföldön már abszolút jól menő live actezős feelinget nyomjuk. Vagyis élőben hangszereken játszani elektronikus zenére.A számokat illetően nagyon sok érzés van bennem, meg rengeteg emlék, és nagyon sok érzelmi töltetű dalt szeretnék, de eddig erre még nem volt lehetőség. Ezt 2015-re terveztem, hogy a bennem levő érzéseknek utat engedek. Meg akarom énekelni az emlékeimet, régieket és újakat, és szeretnék végre egy személyes ízt adni, az egész személyemmel megnyilvánulni, hogy az emberek jobban megismerjenek, mert a kép, amit tudnak rólam, az hogy az Egy Másik Zenekar énekesnője voltam, de az inkább csak egy szerep volt, amit betöltöttem, nem a saját gondolataimat közvetítettem, hiszen nem a saját szövegeimet énekeltem.
Arról, hogy mi is az, ami Gabi igazi stílusát tükrözi, és kik a főbb inspirációi a zene világán belül:
Én, tény és való, hogy a rock zenéből jövök, meg metált hallgattam. Úgy volt, hogy én egyszerre voltam System of a Down és Destiny’s Child fan, tehát nálam ezt valahogy sohasem lehet tudni, hogy hogy működik, de emlékszem tisztán, hogy én ugyanúgy feketébe jártam, de közben, ha felszólalt a Bootylicious vagy a Survivor, akkor így bárhol bárkinek így átmentem feka luvnyába.
Akiket a legnagyobb inspirációimnak tartok a mai előadók közül, az a MØ, Elliphant, Aluna George, Banks, Flume, Bonobo, de annyi van, hogy nem nagyon tudom összeszedni. A férfiak közül Chet Faker a legnagyobb kedvenc, egy vérbeli zenész, producer, énekes, dalszerző, dalszövegíró, tehát abszolút az a karakter, akivé én is ki szeretném nőni magamat.
És Rihanna? Tudom, hogy Rihanna, nagy idol számodra.
Ja, hát és Rihanna – mosolyog. Rihanna a legnagyobb szerelmem. Rihanna az nekem tulajdonképpen olyan, hogy én miatta regisztráltam az Instagramra anno. Csak Riri képei miatt vagyok ott, amikor törölték, és nem volt kb. fél évig, az nekem egy nagyon rossz időszak volt, mert el kellett kezdenem posztolni magamról. Rendesen éreztem, hogy valamit csinálnom kell az Instagramon, mert én azelőtt nem nagyon posztoltam, csak lájkolgattam, most viszont már van egy pár posztom. Úgyhogy lehet követni Gabit az Instán 🙂
Milyen legyen a Knoll Gabi, van valami kép, vagy csak úgy csinálod, amit csinálsz, aztán majd lesz valami?
Mindenképpen az a terv, hogy igazából egy brandet alakítsak ki, hogy olyan Knoll Gabis legyen. Újszerű, jövőből érkező, és nagy hatással bíró. Gondolatokat megmozgató, lelkeket megindító zenét akarok, ami tud hatni, ami az emberek legmélyebb részeihez is el tud jutni. Ezt szerintem nagyon mély érzelmekkel lehet csak, én meg nagyon érzelmes ember vagyok, és ha valaki volt már koncertemen, az tudja, hogy amikor előadok, mindenki ott van velem, kapcsolódok az emberekhez. Ehhez már tényleg csak arra van szükség, hogy megtaláljam azt a stílust, amiben a legkomfortosabban érzem magamat, amivel száz százalékig tudok azonosulni. Az a tervem, hogy mind a fashion és a művészet több ágában is kifejezzem magam. Egy ilyen high fashion vonalat akarok képviselni, mert számomra a divat egy abszolút inspiráló platform, és a színpadi világ is legyen olyan, mint egy színház. Tehát a színház, a divat, és az előadó művészet egyben ötvözze magát a zenémben.
Gabi Amerikába készül, ahol esélye lesz felfedezni egy kicsit másfajta zenei színteret, illetve az alkotáson és az inspiráció gyűjtésen túl, az utazásnak még egy másik oka is van.
Most elutazom karácsonykor Amerikába, ennek az elsődleges célja egy kis kikapcsolódás, és hogy az anyukámmal együtt legyek, mert ő ott él. A legfontosabb, hogy vele találkozzak, merthogy már nem láttam 8 hónapja, úgyhogy már egy kicsit rossz, és jó lenne újra vele lenni. Ez a legelsődleges szempont, a többi pedig, hogy kicsit inspirálódjak és ihletet szerezzek, ismerkedjek. Egy kis környezetváltásra van tulajdonképpen szükségem, most úgy érzem, és ez egy tök jó alkalom, hogy ki tudok menni, van hol aludnom. Vannak lehetőségeim is, amiket nem szeretnék most még lelőni, de lesz alkalmam ott kint is zenélni meg énekelni, kicsit feszegetni a korlátaimat, és igazából kimaxolni most ezt a másfél hónapot, amire kimegyek.
Igazából az a célom, hogy eljárogassak koncertekre, klubokba, emberekkel csevegjek, akik hasonló gondolkodásúak, mint én, nem pedig ez az itthoni negatív mentalitás a jellemző. Egy kicsit szeretném, ha olyan emberekkel venném körbe magam, akik élvezik azt, hogy élünk és alkothatunk, és ez lejön a kisugárzásukból, és nem az, hogy most akkor engem fűz-e valami érdek ehhez az emberhez, hogy szóba álljak vele, hanem ott tényleg akkor állnak szóba veled, ha látják, hogy tehetséges vagy. Vannak ötleteim, aztán meglátjuk, hogy mi lesz.
Gabi Amerikán belül New Yorkba utazik, a városba, ami sosem alszik. De nemcsak a város, Gabi sem. Folyton pörög, ezerféle dolgot csinál megállás nélkül. Arról kérdeztük, hogy bírja 3-4 óra alvással?
Nevet. Nem tudom, nem jól. De majd pihenek akkor, amikor meg leszek elégedve az életemmel.
Mi ihleti a számaidat, milyen körülmények között tudsz igazán jól alkotni, mitől vagy elemedben?
A vodka. Meg, ha sikerélményem van. Meg a vodka, ami könnyen azt az érzetet kelti, mintha sikerem lenne. 🙂
Arról, hogy kik azok az emberek az életében, akikből a legtöbb erőt merít:
Olyan emberek inspirálnak, akik tehetségesek, akiknek vannak céljai, ambíciói, akikre fel tudok nézni, akik tudnak valamit felmutatni. Az erős emberek. Az anyukám a legnagyobb inspiráció számomra, ő a legnagyobb példaképem. Ő a legerősebb, legklasszabb, legintelligensebb, legszuperebb nő a világon. Az, ahogyan felnevelt és amilyen körülmények között ő nőtt fel, nagyon nagy erőt ad. Erdélyből jött egy kis faluból, a Ceausescu rendszer alatt kellett neki erősnek maradnia és teljesen összeszednie magát, és a körülmények ellenére kitanulta és kiverekedte magát a nehéz helyzetből, küzdött az álmaiért. Mindig is fontos volt neki a taníttatás, nagyon olvasott és művelt ember, aki ezt mind saját magának érte el. Egyébként pedig a barátaim, a környezetem, a zenészek, és producerek, akiket ismerek, vannak rám nagy hatással.
B-terv, ha ez az egész nem jön össze? Gabi a zenélésen kívül egyetemre jár, angolt tanít, szeretne valami jót tenni a világgal, és még rengeteg dolgot megélni az életben.
Jó lenne hátrányos helyzetű afrikai gyerekeket tanítani. A zenekar valamilyen szinten meg is kötötte a kezeimet, mindig valahol meg kellett jelennem, próbán kellett lennem, koncertezés, emiatt nekem az a lehetőség nem volt meg, hogy azt kitaláljam, hogy én most elutazom, és majd valamikor jövök. Igazából az utazgatás az, ami nagyon hiányzik az életemből. Itt vagyok 22 évesen, és szeretnék még világot látni, inspirálódni, szippantani magamba a kultúrákat, és mindenféle jót még megélni. Hülyéskedni, rossz döntéseket hozni, egyik napról a másikra élni. Kell egy kis őrület most az életembe, úgy érzem.
De hogyha kéne valami B-terv, akkor azt inkább ötvözném azzal, hogy valahogy a zene az mindig ott legyen az életemben, és mindig is fogok szerintem énekelni, és lehet, hogy ez csak egy lebujban lesz, de lehet, hogy nagyban fogom csinálni. Ja, szóval utazgatni, és segíteni az embereken, szeretszolgálatozni, ilyeneket csinálnék. De az angoltanítás az mindenképpen, az angol- és énektanítás az nekem nagyon bejön, és ezt űzném, hogyha úgy van.
Egy fiatalabb generációnak mit üzennél?
Utazzanak, ha tudnak, és lássanak világot. Hallgassanak sok zenét, kövessék a külföldi kiadókat, zenéket, Spotify, Soundcloud, Beatport, ezeket az oldalakat lesegessék, akik a zenében otthon akarnak lenni, és találják meg azokat az embereket, akikben meg tudnak bízni száz százalékosan, és olyan emberekkel vegyék körül magukat, akik inspirálják, nem pedig, akik lehúzzák őket. Mert én sajnos vesztettem el éveket azért, mert hagytam az egyéniségemet egy kicsit elnyomva, és nem szólaltam fel sokszor, amikor kellett volna. Ezt a hibát ne kövessék el, legyenek bátrak, kísérletezzenek a stílusokkal. 2015 van, konkrétan már nincs olyan szám, amit ne írtak volna meg, minden akkordmenet és minden séma szét lett már különbözőféleképpen játszva, újragondolva, és átértelmezve, de szerintem mindig lehet újat mutatni, és a világ annyira nyitott mindenre, hogy semmiképpen nem kell beállni a sorba. Nem kell magunkat hasonlítgatni ahhoz, hogy másnak miért megy. Igazából el kell dönteni, hogy milyen előadóművész akarsz lenni, akit a kiadó formál, vagy aki a saját útját járja.
És nem előadóművész fiataloknak mit üzennél?
Ja, csak úgy? Akkor is azt, hogy utazgassanak. És tanuljanak. Egyetemet vagy valamit végezzenek, és ha lehet, akkor külföldön is tanuljanak. Járjanak kirándulni sokat meg ilyesmi, legyenek sokat a szabadban, koncerteken, fesztiválokon. Éljenek.
Az interjú végeztével rohan is tovább az útlevelét csináltatni, reméljük, hamar viszont látjuk.
Képek: facebook.com
