Szakítsak vagy maradjak mellette?
Endi először mutatkozott az iskolában újdonsült barátnőjével, s amikor osztálytársai megcsodálták a párost, kétségbeesetten vonták félre a fiút.
– Ezzel a lánnyal jársz? Hiszen két értelmes mondatot nem tud nyögni, és ha ez nem lenne elég, egy bányarém! – fakadtak ki a barátok. – Te sokkal jobbat érdemelsz. Helyes vagy és okos… Mondd, mi tart mellette?
Endi szemlesütve válaszolt: – Csúnya is, buta is, tudom jól, de ha én nem, akkor mégis ki lenne hajlandó a kezét fogni?
Biztosan te is találkoztál már olyannal, aki kedves volt, jószívű, csak éppen valamilyen téren alulmaradt az általad elvárttól: nem találtad vonzónak, vagy az zavart, hogy az illető arra sem tudja a választ, mennyi az egyszeregy. És ez a kedves jószívű udvarolni kezdett, te pedig beleegyeztél – mindenki érdemel egy esélyt, hát pont ő ne kapja ezt meg?
Váratlan hátba szúrás
Te pedig azt hiszed, a jószívű kettőtök közül valójában nem is ő, s már érzed is fejeden a babérkoszorút, amit e nemes cselekedetedért kaphatnál, ha díjaznák az emberséget. De ez a babérkoszorú nemhiába csak a képzeleted szüleménye. Ha valakivel azért kezdesz járni, mert megsajnáltad, a legrosszabbat teszed, s nem is elsősorban magaddal, hanem ővele. Mert rútul átvered azáltal, hogy szerelmet hazudsz. Ő azt hiszi, végre szereti valaki, s talán kezdi elfogadni önmagát – ha tudná a kendőzetlen igazságot! Pont az támadja hátba, akiről a legkevésbé sem remélné. Hiába véled, hogy nagylelkű segítség, amit adsz neki. Szánalmaddal csak azt támasztod alá, hogy őt aztán tényleg nem lehet szeretni. Ezért a legjobb, ha nem is kezdesz vele viszonyba. Amennyiben már tart a románc, akkor amint tudsz, szakíts – a tőled megszokott emberséges módon.
A Skins című angol sorozat egyik szereplője, Jay a szánandó, örök szerencsétlen karakterét testesítette meg. Mindenki imádta ugyan, de úgy, ahogy egy kisfiút szokás: legszívesebben beleborzoltak volna göndör loboncába. Ám – és ezek után nem meglepő – még sosem volt barátnője, és gyógyszereket szed – Jay autista. Amikor kiönti a szívét egyik osztálytársának, Emilynek, az úgy dönt, segít neki, már ami a fiú szüzességét illeti. Neki úgyis mindegy – Emilyről pedig ugyanis azt kell tudni, a lányokat szereti. Ömlenghetnek nemes tettén a nézők, ám ha Jay pár év múlva visszagondolna ártatlansága elvesztésének körülményeire, bánná, hogy olyan lánnyal történt, aki soha nem érzett iránta szerelmet (és nem is fog). Természetesen nosztalgiázását azonban már nem mutatták be a filmkészítők.
Ölelés és csók helyett erőt adó kézszorítás
Senki sem szereti, ha a ’Legyünk inkább barátok’-szöveggel hajtják el, pedig ebben az esetben te komolyan is gondolnád, ami elhagyta ajkadat. Hiszen szereted, különben nem sajnálnád. Épp ezért attól még, mert pontot tettél kapcsolatotok végére, a barátja még lehetsz. Mindenki csúfolja a külseje miatt? Adj neki ötleteket megjelenésével kapcsolatban; menjetek együtt új, neki előnyös ruhákat, kiegészítőket vásárolni. Esélye sincs egy (másik) szerelemre félénk természete miatt? Dicsérd gyakran, csalogasd elő mélyen rejtőző magabiztosságát, s vidd nagy társaságba, ahol megtapasztalhatja, hogy nem eszik meg, ha a hangját hallatja. Rossz anyagi körülmények közt él? Támogasd, ahogy tőled telik. Súlyos betegség támadta meg? Állj mellette a bajban!
Utóbbi eset egyébként több szót érdemel. A leggyávább tett, amikor valaki beteg, ne adj Isten haldokló párját hagyja magára. Iszonyúan embertpróbáló feladat végignézni a másik szenvedését, de aki szeret valakit, az a másikat szereti a kórházi ágyon feküdve is, s kitart mellette. És szorítja a kezét, ha csókot nem is adhat, s nem menekül a könnyebbik utat választva. Elvégre attól szerelem a szerelem, hogy mindig a másik mellett állunk. Szánalom és babérkoszorú nélkül.
Szerző: Fekete Fanni
Fotók: Weheartit
