A dizájnerszerek elterjedése nagy gondot jelent Magyarországon, különösen a ti korosztályotokat érinti a probléma. Miért veszélyesek ezek a szerek? Miért mondjunk nemet arra, ami jó,? Miért járunk jól, ha urai vagyunk a saját örömünknek? Dávid Ferenc biopolitikai szakértővel és Szabó Viktóriával, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány munkatársaival beszélgettünk.
- Manapság már általánosan ismert a dizájnerdrog kifejezés, sokan ezzel együtt sincsenek tisztában a fogalom jelentésével. Hogyan terjedtek el ezek a szerek, és miben különböznek a már jól ismert kábítószerektől?
V: Kriminalizáló, tiltó drogpolitika van Magyarországon, éppen emiatt terjedhettek el a dizájnerdrogok. A fogyasztásuknak nincs büntetőjogi következménye. Az új szerek népszerűségének másik oka, hogy jóval olcsóbbak, mint a régi, jól ismert illegális drogok. Ilyenek például az amfetamin, közismertebb nevén speed, a kokain vagy az ecstasy, amelynek az MDMA a hatóanyaga. A dizájner hullám a mefedron megjelenésével indult. A dizájnerdrog kifejezés azt jelenti, hogy egy tiltólistán lévő vegyületnek, például az amfetaminnak, módosítanak a molekuláris szerkezetén. Így az új szer hatásában hasonlítani fog az amfetaminhoz, ám mivel kémiailag nem pontosan azonos a két vegyület, jogilag nem büntethető senki az új szer árusításáért, használatáért.
- Sokat hallani az úgynevezett „C-listáról”. Mit jelent ez a fogalom?
F: A C-listán addig tartjuk a szereket, amíg tudományosan nem igazolják, hogy veszélyesek. Ez nagyjából minden esetben igazolódik, így a C-lista a kábítószerek előszobájának tekinthető. A C-listás szerek terjesztője ellen is indulhat eljárás, a fogyasztásuk viszont nem jár jogi következményekkel. Semmilyen pontos adat nincsen arról, mit tartalmaznak a C-listás szerek. Előfordulhat, hogy valaki a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülendő, C-listás szert választ, ám utólag egy laboratóriumi vizsgálat kimutatja, hogy az általa használt szerben volt valami régóta tiltott anyag, például amfetaminmaradvány is. Így a fogyasztó úgy vásárolt kábítószert, hogy nem ez volt a szándéka.
V: Az is probléma, hogy amint egy szer felkerül a C -listára, a vegyészek azonnal változtatnak egy kicsit a szer összetételén, így máris kikerülik a szabályozást.
- Miért veszélyesebbek a dizájner szerek a hagyományos kábítószereknél?
V: A dizájner szerek annyira újak, hogy semmilyen tapasztalat sincsen a hosszú távú hatásukról. Nem lehet tudni, hogyan kell adagolni, mi számít túladagolásnak, így sokkal veszélyesebbek, mint a már kitapasztalt, bejáratott drogok. Ezekkel kapcsolatban ismert a hatás, a mellékhatás, és az is, mit kell tenni túladagolás, rosszullét esetén. A dizájnerszerek esetében azonban sem az árusító, sem a fogyasztó nem tudja ténylegesen mi az a szer, amit árul, vásárol.
F: A kábítószerpiac alapvetően egy keresleti piac. Többen szeretnének kábítószert venni, mint amennyien árulják. Ebből következik, hogy ami kapható, azt az emberek megveszik. Ez szerencsétlen helyzeteket teremt. Alapvetően vannak a szerekkel kapcsolatos elvárások, például van, aki pörögni szeretne, így speedet vásárolt. A speed hatását imitálandó megjelentek bizonyos stimulánsok, amelyek azonban nem rendelkeznek az amfetamin potenssé tevő, lelket is stimuláló hatásával. Ezek az új, khat levélből készült szerek egyszerűen csak az ébrenlét konstans állapotát produkálják. A mefedron, azaz a „kati” volt az első szer, ami ezt az anyagot tartalmazta. A szer először felrörget, majd ürességérzést produkál. A dizájnercuccoknál állandósul a felpörgetettség érzése, ami sokszor egyszerűen azt jelenti, hogy ébren marad a fogyasztó. Sajnos ezeket nem kutatásokból lehet tudni, hanem használói beszámolókból. Egy nagy emberkísérlet zajlik. Az MDMA, azaz az ectasy erős érzelmi hallucinációkat okoz, jól érzi magát az, aki szedi, kellemesnek találja az emberek társaságát. Azok az ecstasy tabletták, amelyeket manapság lehet kapni, nagyon ritkán tartalmaznak csak MDMA-t. Ellenben van bennük mindenféle dizájnercucc, amiről senkinek sincsen fogalma, hogy micsoda, még a dílernek sincs. Van, hogy a hatása sem hasonlít az MDMA-ra, csak nagyon szétesik tőle az ember.
- A biofű terjedése komoly problémákat okoz.Tudnátok segíteni abban az olvasóinknak, hogyan ismerhetik fel ezt a szert?
V: A marihuána hatását imitáló dizájner drogok, a biofű gyűjtőnévvel jelölt anyagok szintetikus kannabinoidokat tartalmaznak, amelyek ugyanazokra a receptorokra hatnak, mint a kannabisz, azaz a marihuána hatóanyaga. Ám a biofüvet meg lehet különböztetni a marihuánától. Ez utóbbinak jellegzetes szaga van, míg a biofűnek semmilyen szaga sincsen. A “műfű” úgy készül, hogy fognak valami pszichoaktív szert nem tartalmazó növényi morzsalékot, sőt mostanában néha dohányt, és ráspriccelik az acetonban feloldott fehér port, amiben a hatóanyag van. Ez a biofű…Sufnikban gyártják, így nem steril, és nem szakemberek készítik. Ennek komoly kockázata van. Például Pestlőrincen egy 18 éves srác fogja a Kínából, legálisan érkező hatóanyagot, feloldja acetonban, majd bespricceli a növényt. Így a hatóanyag egyenlőtlenül oszlik el a hordozó anyagon. Lehet, hogy egyszer egy olyan cigit szívsz el, aminek alig érzed a hatását, máskor pedig egy slukk is kiüt, akár órákra. Én láttam ilyet a környezetemben. Rendszeres marihuána használóknak okoz nagyon kellemetlen meglepetést ez az anyag, akár egyetlen slukktól halálfélemet, pánikot élnek meg.
F: A biofű tehát nagyjából annyira bio, mint a cipőm talpa. A marihuánában működnek olyan, a kannabisz hatását gátló vegyületek, amelyek a szintetikus kannabinoidokat tartalmazó szerekben nincsenek. Könnyebben kiüthetik magukat a fogyasztók. Bizonytalanok az ismeretek az adagolásról, és a hosszú távú roncsoló hatások ismeretlenek. A dizájnerszerek meglévő kábítószerek márkáját, brandjét használják fel. A biofű esetében fűnek álcázok valamit, ami nem az.
A dizájnerdrog-robbanás jól mutatja a tiltó drogpolitika kudarcát. Azoknak a szereknek a másolatai pusztítanak most, amelyeket betiltottunk.
- A 15-19 éves korosztály mennyire célcsoportja a dizájner drogoknak?
F: Ők a célcsoport. Noha nincsenek, vagy csak folyamatban vannak konkrét kutatások, úgy tűnik, az alacsonyabb társadalmi státuszú fiatalokat érinti leginkább a dizájnerrobbanás. A drogozásnak brandértéke van, a felnőtt image-el kapcsolódik össze. Úgy válunk felnőtté, hogy felnőttes szerepekbe helyezkedünk, például iszunk, cigizünk, drogozunk. Pénzük azonban nincsen a srácoknak, így szívesen élnek az olcsóbb dizájner szerekkel. Az első szerhasználat gyakran kapcsolódik ismert mintázatokhoz. A cigarettázás és a töményezés „ismerős”, bevett társas cselekvésformák, nem idegenek, a fiatalok szívesebben szívnak vagy isznak meg valamit, mintsem szúrják magukat. Éppen ezért a biofű és az alkohol is komoly probléma. Egy diák nem tudja, milyen hatásai vannak annak, ha megiszik három deci töményet, vagy három deci sört. Annyit tud, hogy részegebb lesz a töménytől, de nem tudja, milyen alkoholtartalma van a szernek, pedig az a legfontosabb.
- Honnét tudnának tájékozódni a diákok?
F: A szüleiktől elsősorban, az lenne a legjobb. Azt, hogy milyen örömforrásokkal élünk, milyen tudatmódosító szereket használunk, elsősorban a szüleink mintáján tanuljuk meg. Jó lenne, ha jó mintákat kapnának a gyerekek, de nem ez a helyzet. Alapvetően a magyar társadalomban a tömény kultúrájában élünk. A gyógyszerek pedig minden sorompótól és gátaktól mentes szedési élvezetet biztosítanak. A fiatalok is azt gondolják, hogy a gyógyszereket lehet nyomni, hiszen orvos írja fel őket, társadalmilag elfogadott szerekről van szó. Mivel a család sem mint példa, sem mint információforrás nem funkcionál hatékonyan, azt tanácsoljuk, olvassák a Drogriportert, kérdezzék a Kék Pontot, és érdemes jelezni az igazgatónak, hogy szeretnék, ha 1-2 tanárt beíratnának drogprevenciós képzésre, vagy kérjék a sulit, dolgozzon náluk szociális munkás.
A gyakorlatban az a legfontosabb tanács, hogy mindig, mindenről ,minél többet tudjanak meg a fiatalok. Ami információ hozzáférhető, azt szedjék össze! Tudományosan megalapozott, pontos, álszeméremtől mentes forrásokat kell keresni.
V: Sok iskola keresi szerencsére a Kék Pontot, és kérnek tőlünk tanárokat megcélzó, az új pszichoaktív szerekről és a drogprobléma kezeléséről szóló előadásokat. De hívtak minket egyetemi kollégiumba is, miután többször mentőt kellett hívni a diákokhoz. Mindenhol a biofüvet tolták túl.
- Szóba került az iskola mint a drogmegelőzés lehetséges terepe. Az iskolai drogprevenció gyakorlatáról mit gondoltok?
F: Konkrétan katasztrófának látom azt a helyzetet, hogy lenullázták az iskolai drogprencióra szánt forrásokat. Ráadásul éppen a dizájnerrobbanás idején történt mindez.
Nem fogjuk tudni megoldani a kábítószerproblémát, de jó lenne addig eljutni, hogy a fiatalok nemet mondjanak a biofűre, a pentakristályra, az ismeretlen szerekre.
Az iskolák hangadóit is be kellene vonni ebbe a programba. Ezután kellene foglalkozni azzal is, hogyan küzdjünk meg az örömökkel, hogyan gondozzuk őket.
Miért mondjak nemet valamire, ha jó? Az egyetlen érv ezzel szemben az, hogy el fogod veszíteni az örömödet, ha mértéktelenül habzsolod az örömforrásokat.
Bizonyos szereket, mint például a cigarettát, keményen vissza kellene szorítani. A tanároknak sem lenne szabad cigizniük. Az nem megy, hogy a felnőttek szívják, a diákoknak meg nem szabad. Azt kellene elérni, hogy a gyerek érezze, jobb benn a suliban lenni, mint kinn dohányozni a suli előtt, egy bokor mögé bújva. Ha lennének az iskolákban táblagépek, fekvő matracok, zene, akkor valószínűleg kevesebben dohányoznának. A cigi brutális függőséget okoz, nagyon veszélyes.
A kábítószerekről, dohányzásról, ivásról folyó párbeszédbe be kell emelni a fiatalokat is. Nélkülük nem fog menni. Kötnünk kell velük egy üzletet. Amennyiben ők megígérik, nem nyúlnak dizájnerszerekhez, mi segítünk átgondolni azt, milyen örömforrásaik lehetnek az életben. Nem megfélemlíteni kell őket, hanem azt kell tudniuk, fontosak nekünk. Anélkül, hogy nem ajánlunk a nekik alternatívákat, nem fognak minket meghallgatni.
- A rendőrség is tart drogprevenciós előadásokat. Mennyire tartjátok ezt hatékonynak?
F: Nem jó, ha a rendőrség tart drogmegelőzéssel kapcsolatos előadást. Pontosan lehet tudni, ez nem hatékony, de a pedagógus frusztrációja csökken, azt érzi, tett valamit. Nehéz lehet nekik, mert eszköztelenek. Az iskolai büdzsé nulla, és például a mi foglalkozásainkért is fizeni kell, noha ennek a finanszírozása alapvetően állami feladat kellene legyen. A rendszer úgy működik, hogy az állam kiír pályázatokat prevenciós munkát végző civil szervezeteknek. Sajnos éppen akkor szabták szűkre a forrásokat, mikor bekövetkezett a dizájnerdrog robbanás.
Droghasználattal kapcsolatos hasznos információk:
www.daath.hu /Pszichedelikus közösség, akik használói információkat gyűjtenek egyes szerekről, hatásaikról, kockázataikról. Ezek nem validált információk, mivel ilyesmivel senki sem rendelkezik. Képeken is bemutatják a szereket, ezek sokat segíthetnek a nagy baj elkerülésében.
www.drogriporter.hu / Korrekt drogpolitikai információkat, és magyar nyelvű leírásokat is olvashattok az egyes szerek hatásáról.
www.pillsriport.com / Világméretű exstasy adatbázis, felhasználók hozták létre. Hasznos segítség lehet, hogy a nagy kockázatú szereket felismerjétek.
Létfontosságú információk, melyek életet menthetnek:
-Ne hagyjátok magára azt a társatokat, aki rosszul lett! Hívjatok mentőt, és jó ha tudjátok, a mentőtisztnek nem hogy, nem kötelessége jelenteni a rendőrségnek, ha valaki drogfogyasztás miatt lett rosszul, hanem kifejezetten tilos és szabálysértést követ el, ha ezt megteszi.
– Ha bevesztek valamit, legalább egy embernek mondjátok meg, mit vettetek be, és mekkora mennyiséget.
– Sose keverjétek a drogokat, különösen alkohollal, gyógyszerrel ne! Halálos koktélt is összehozhattok így.
– Ne keverjétek a különböző erősségű alkoholokat egymással!
– Akár alkoholt, akár más legális vagy illegális drogot fogyasztotok, mindig ügyeljetek közben a kellő folyadékbevitelre – igyatok sok vizet vagy nem szénsavas gyümölcslevet.
