Diószegi Zoltánnét diákjai jelölték az Év tanára díjra. Ildikó magyart és történelmet tanít a Gyáli Ady Endre Általános Iskolában.
“Nekem történelmet és irodalmat, illetve az etikát tanítja. Én azért szeretem, mert ő a legnormálisabb tanár. Nagyon kedves, mindent megbeszél az osztállyal. Nagyon jól tanít, az órái nem unalmasak. 🙂 Szokott adni feladatot tableten, pl.Redmentát, Learningapps-es feladatokat ^^ Nagyon szeretem❤”
-ezt a jellemzést kaptuk a tanárnőről.
Mi motiválta, hogy a tanári pályát válassza? Mennyi ideje tanít?
Én is ide jártam iskolába, ahol most tanítok. Kiváló tanáraim voltak, és az én vágyam konkrétan az volt, hogy itt taníthassak. Csak a főiskola szegedi évei alatt szakadtam el kicsit az intézménytől, de a gyakorlatomat már itt töltöttem. 33 éve dolgozom ebben az iskolában. Erős a kötődésem, valóban második otthonomnak tekintem, ezt a családom tudja leginkább igazolni.
Milyen módszereket tart a legmegfelelőbbnek és melyeket alkalmazza ezek közül az óráin?
Azt gondolom, a frontális osztálymunkának helye van továbbra is, de csak minimálisan. Át kell adni a páros, csoportmunkának a terepet. Minél több projektmunkát kell biztosítani. Olyan megoldásokat találni, ahol a gyerekek nincsenek egyedül a feladat megoldásakor, illetve rádöbbenhetnek, hogy amelyik társuk nem ír általában jó dolgozatot, az mondjuk, jól szervez, gyorsan gyűjt információt, kiválóan illusztrál, ki tudja békíteni a többieket stb. Tehát mindenki lehet valamiben hasznos egy közösség számára. Ez olyan élmény lehet, amely segíti őket későbbi életükben is. A másik, amit tudomásul kell vennünk, hogy a digitális eszközöket használnunk kell az órákon is. Méghozzá sokoldalúan, hogy hasznosságukat, etikus használatukat is megtanítsuk. Merthogy a technika kezelésében csak tanulhatunk a diákoktól, azt nem nekünk kell tanítani. Szerencsére a mi iskolánk ehhez jó feltételeket biztosít: minden teremben van számítógép, projektor, és van két teremben tabletek használatára is mód. Szinte minden órán használjuk ezeket az eszközöket ma már.
Mennyire tartja fontosnak a jó tanár-diák viszonyt?
Nagyon. Mindig úgy gondoltam, hogy a diákoknak „beépített antennájuk van”. Pontosan tudják, ki hiteles abban, amit mond, és ki az, aki inkább csak szeretne annak látszani. Mindamellett azt gondolom, hogy a munkám akkor működik hatékonyan, ha a jó tanár-diák-szülő viszonyt tudom megteremteni. Egyik sem nélkülözhető.
A jövőben milyen változtatásokat szeretne véghez vinni? (továbbképzések, módszertani változások stb.)
A változó világhoz alkalmazkodás folyamatosan új kihívás elé állít. Hiába a 33 év gyakorlatom, nagyon sokat szeretnék még tanulni. Új módszereket keresek folyamatosan, minél játékosabb lehetőségeket, és az informatikában is még nagyobb jártasságra kell szert tennem. Élménypedagógia, játékosítás az órákon – ennek megvalósításában szeretnék leginkább fejlődni.
Ön szerint egy tanárnak a tanításon túl milyen feladata van a diákokat érintően?
Nem kívántam soha átvenni a család szerepét, hiszen láttam, hogy a szülők többsége a maga módján a legjobbat akarja a gyerekének. A nevelésben mindig azt tartottam fontosnak, hogy a diákok megértsék, hogy a szabályok miért születnek, miért kell betartani őket. Ha gondom volt őszintén megosztottam az érintettekkel, ha tehetetlennek éreztem magam, kollégákhoz, más szakemberekhez fordultam segítségért. Én csak egy kis része vagyok a csapatnak, amelyik arra szerződött, hogy értéket közvetít a jövő generációjának.
Szerintem leginkább élményekkel, hagyományok tiszteletével tudunk közvetíteni. Ez az újszerű mellett a régi biztonságot is megadhatja egyszerre a gyerekek életében. Úgy vélem, ehhez a mi iskolánk kiváló hátteret biztosít.
Pedagógusként mit tekint a legnagyobb sikerének?
Amikor azt látom, hogy a tanítványaim elvégzik az iskoláikat, szakmát szereznek, majd jó családapákká és családanyákká válnak. A munka és a család lehet alapja későbbi boldogságuknak, elégedettségüknek. Szerencsére kisvárosban élek, így tanúja lehetek ennek. Jó érzés látni a boldogulásukat, sikereiket!
Melyek a tanári pálya legnehezebb pillanatai?
Ha nem találom meg a szülővel a közös hangot. Mi nem ellenfelek vagyunk, hanem azonos célokat szeretnénk megvalósítani.
Hogyan reagálhat egy tanár a kínos helyzetre?
Humorral.
