Vida-Misik Évát, aki tizenhárom éve dolgozik fejlesztő tanárként – képességfejlesztéssel, tanulásmódszertannal foglalkozik – diákjai jelölték a 2019-20-as tanév Év tanárának díjára!
A tanárnőt sok diák keresi meg azzal, hogy vizsgákra is segítsen felkészülni nekik. Tizenkét évig dolgozott különböző iskolákban, egy éve magántanárként tanít.
Kedves, aranyos, segítőkész, és mindenhez hozzá tud szólni – írták róla.
Ismerjétek meg!
Mi motiválta, hogy a tanári pályát válassza?
Először édesanyám javaslatára jelentkeztem a főiskolára. Nagyon hamar világos lett számomra, hogy jól döntöttem, és hivatásomként fogom szeretni a munkám.
Milyen tanítási módszereket tart a legmegfelelőbbnek az óráin?
Nem gondolom, hogy a frontális oktatásnak bizonyos helyzetekben ne lenne létjogosultsága, de személyesen a kooperatív tanításban, a projektmódszerben, az interaktivitásban hiszek és a foglalkozásaimat, a tanóráimat is mindig így szerveztem.
Mennyire tartja fontosnak a jó tanár-diák viszonyt?
Alapvető fontosságú. Egy konfliktusokkal terhelt viszonyban nem tud szabadon kibontakozni a kíváncsiság, a képességek és a tudás nehezebben épülnek.
Hogyan reagálhat egy tanár a kínos helyzetre?
Függ az adott helyzettől. Ami mindig segít, ha tudatosítjuk, hogy az érzelmeinket jogunk van őszintén kifejezni. Egy tanár is lehet szomorú, csalódott, adott helyzetben dühös, érezheti magát tehetetlennek, és lehet felettébb boldog. Ki lehet fejezni mindezt szavakkal a diákok/kollégák/szülők felé. Személy szerint, nagyon sok kínos helyzetre reagálok humorral, ami nekem és a diákoknak is felszabadult pillanatokat okoz.
Melyek a tanári pálya legnehezebb pillanatai?
Amikor tehetetlennek érzem magam, amikor nem tudok segíteni, amikor látom egy diák fájdalmát, küszködését. Továbbá az, hogy a befektetett energiánk nem azonnal térül meg és nem élhetjük át pedagógusként a gyümölcsét, vagy nem mindig élhetjük át, csak remélhetjük, hogy a diákjaink hasznára válik.
A jövőben milyen változtatásokat szeretne véghez vinni?
Szeretném elérni, hogy a tanulás tanulása, a képességek tudatos fejlesztése természetessé váljon a diákok életében.
Pedagógusként mit tekint a legnagyobb sikerének?
Siker, amikor a diákjaimat hozzásegíthetem a saját határaik áttöréséhez, amikor sikerülnek a vizsgáik/dolgozataik, amelyre segítettem készülni. A legnagyobb sikerem viszont az, amikor elérem, hogy már nincs rám szükségük, mert a módszereimet már egyedül használják, és saját új módszereket alkotnak a tudás megszerzéséhez.
Ön szerint egy tanárnak a tanításon túl, milyen feladata van a diákokat érintően?
Együtt kell tudni érezni a gyerekekkel. Meg kell őket hallgatni, tudni kell odafordulni, ha beszélni akarnak hozzánk. A tanítást, a szakmaiságot csakis az együttérzésre lehet építeni, enélkül mit sem érnek.
