Már az ókori rómaiaknál is nagy jelentősége volt a bolondok napjának.
Április elseje nem más, mint a bolondok napja, amikor mindenki megtréfálja a másikat, amivel csak tudja! No de mik az előzmények?! Történetünk egészen az 1500-as évekig nyúlik vissza!
Egyes történészek szerint kelta eredetű népszokás volt a bolondok napja, míg mások úgy vélik, a nagy nap eredete egészen 1582-ig nyúlik vissza, amikor Franciaország a Julianus-naptárról Gergely-naptárra váltott, miután a tridenti zsinat 1563-ban felszólította erre. Azok az emberek, akik csak később értesültek a hírekről, vagy éppen valamilyen oknál fogva nem vették észre a változást, azok március utolsó hetétől április 1-ig folytatták az ünneplést. Ezért is váltak a viccek és álhírek célpontjává, és elkezdték őket „április bolondjának” hívni.
Csínytevésnek számított például a papírhalat helyezünk az emberek hátára, ami elvileg egy fiatal, könnyen foghatóü halat, magyarul naív és hiszékeny embert szimbolizált – tudjuk meg a History.com portálról.
Történészek szerint az április elsejei tréfák a fesztiválokkal kapcsolhatók össze, mint például a Hilaria, amelyet az ókori rómaiak ünnepelték március vége felé. Ekkor az emberek álruhát öltöttek, és kigúnyolták embertársaikat – tudhatjuk meg a National Geographic hivatalos honlapjáról. Micsoda ünnep! Mások szerint a bolondok napja a napéjegyenlőséghez köthető, magyarul az északi féltekén a tavasz legelső napjához kötődik, amikor a természet teljesen megbolondul, kezdve a kiszámíthatatlan időjárással.
Semmi sem biztos, de mindegyik hihető, döntsd el TE, szerinted melyik a valós ok.
A képek csak illusztrációk.
