Sorozatunkban ezúttal két olyan filmes helyszínt mutatunk be, melyek nem csak a filmek kedvelőinek lehetnek érdekesek. Ugyanis, mind az alcsúti, mind pedig a vácrátóti kert természetes faunája egyaránt kedvelt kirándulóhely.
A különleges növényritkaságok mellett, mindkét arborétumban találhatunk egyedi épületeket és természetes képződményeket, melyek egész évben csábítják az ide látogatókat. A parkok összefonódása az itt forgatott filmekkel, jelenetekkel, már több évtizedes múltra tekint vissza.
Helyszín: Alcsút, Vácrátót
Filmek: Halálos tavasz (1939) Zenélő malom (1943) Egy magyar nábob (1966) Egri csillagok (1968) A Pál utcai fiúk (1969) A Pendragon legenda (1974) Abigél (1977) Csontváry (1980) Psyché (1980) A rítus (2011) A holló (2012) Borgiák (2011-2013)
Vegyük tehát sorba azon alkotásokat, melyek egyes emlékei ide kötik a nézőket.
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, az ország legnagyobb botanikus kertje.
A 27 hektáron elterülő parkban, majd 13000 növényfajtát lehet megcsodálni. A kert különböző területein, egyaránt találhatunk magashegyi, sivatagi, és esőerdei növényeket is. A zöldövezeti rész kialakulása a helyi kastélyparkból indult el a 19.század elején. A kert meghatározó arculatához tartozik, az egykori Vigyázó Ferenc kastélyból fennmaradt épületrész és a terasz. Várkonyi Zoltán híres Jókai filmadaptációi közül, az Egy magyar nábob filmben például rögtön a teraszos rész köszön vissza, amikor a történet szerint báró Kárpáthy Abellinó barátaival Pozsonyban múlatja az időt.
Fotó: Vácrátót/ Egy magyar nábob / Nemzeti Filmintézet
Teraszhoz közeli réten később pedig egy klasszikus pisztolypárbajnak lehetünk szemtanúi, még ugyanebben a filmben. De a kerthez kapcsolódnak régebben készült filmes emlékek is. Az 1943-ban bemutatott Zenélő malom, Huszka Jenő: Lili bárónő című operettjének filmváltozata. A történetben feltűnik a park egyik ikonikus faépülete, a vízimalom – ez a főképen látható.
A magyar filmtörténet egyik emblematikus alkotása a Halálos tavasz. Karády Katalin és Jávor Pál lírai alakítása máig felejthetetlen. A drámai filmben feltűnik a kastély sziluettje.
Fotó: Vácrátót/ Vigyázó-kastélyterasz/ Basa Balázs
Az Egri csillagok korszakosnak mondható történelmi filmünket milliók nézik még a mai napig is. Meglepő, de a filmben helyet kapott a botanikus kert, amely a bécsi palota kertjét jeleníti meg. A jelenetben I.Ferdinánd fogadja a török támadás hírét hozó magyar követet.
Fotó: Vácrátót/ Egri csillagok/ Nemzeti Filmintézet
Fábri Zoltán nem kevésbé híres A Pál utcai fiúk filmjében, a parkban lévő tó, kis híd és sziget is hangsúlyos szerepet kap. Utóbbi a Vörösingesek titkos búvóhelyét játssza. Boka, Csónakos, és Nemecsek pedig a tavon egy csónak segítségével kell át meglesni az ellenséget.
Fotó: Vácrátót/ A Pál utcai fiúk/ OSZK – Domonkos Sándor
Szerb Antal regényéből készült A Pendragon legenda, amely műfaja szerint misztikus kalandfilm. A filmben a rózsakeresztesek titkát kutató Bátky János (Latinovits Zoltán) egyre jobban belekeveredik egy rejtélyes összeesküvésbe. A történet szálai egy walesi kastélyba vezetik a főhőst és nézőt egyaránt. Ám a valóságban az arisztokratikus környezetet a füzérradványi Károlyi-kastély, míg az épülethez tartozó tavat, a botanikus kert jelenítette meg a játékfilmben.
Fotó: Vácrátót/ A Pendragon legenda/ Nemzeti Filmintézet
Talán az egyik legnépszerűbb televíziós sorozat volt az Abigél. Szabó Magda népszerű ifjúsági regényében, a Matula Intézet Árkodon található. A sorozat készítői ezt nagyrészt Vácra cserélték fel. Az intézethez tartozó kert egyes részei viszont az arborétumban lettek felvéve.
Fotó: Vácrátót/ tó, kis híd, sziget/ Basa Balázs
Huszárik Zoltán rendezte Csontváry életrajzi filmjében is feltűnik a zöldellő terület, mint egy gyógyszanatórium parkja.
Fotó: Vácrátót/ patak/ Basa Balázs
Egy másik legendás magyar filmrendező Bódy Gábor, majd négy és félórás irodalmi filmeposzában, a Psyché-ben a Rédei kastélyhoz tartozó birtokhoz párosította a botanikus kertet.
Fotó: Vácrátót/ forrás/ Psyché/ Nemzeti filmintézet
A Fejér megyéhez tartozó alcsútdobozi Alcsúti Arborétumban, az utóbbi évtizedben vált divattá, hogy az egyedi hangulatú környezetet átültessék egy-egy vadregényes film helyszínévé.
Az elegáns angolpark az ország egyik legnépszerűbb természetvédelmi területe. A 40 hektáron elterülő pompás növényzet egykor József nádor kastélyparkjának volt szerves része. Szintén a kerthez tartozott, a reformkor idején épült Habsburg-kastély, amely sajnos a II. világháborúban a lángok martaléka lett. Emlékét ma már csak egy magányos homlokzat hirdeti. Ugyanakkor a hajdan volt palotához tartozó, ám de önállóan épült kápolna, ma is látható, mi több látogatható. Az épület története egészen az 1200-as évekig nyúlik vissza. A pálos birtokon egyedülálló kolostorként működő szakrális helyet, csak a 19.század végén csatolták a kastélyhoz. Ekkor bővítették ki a kápolna épületét, és kapott saját könyvtárat.
Manapság elegáns tornyával és hófehérre meszelt falaival keresett forgatási helyszínné vált. A rítus című ördögűzős filmben, egy téli környezet hátterét adja a kápolna. A jelenetben a nemrég elhunyt holland, de Hollywoodban befutott színész, Rutger Hauert látjuk egy temetésen, hulló hóesésben.
Fotó: Alcsút/ A rítus – Rutger Hauer/ hotflick.net
A holló című film, ugyancsak hátborzongató történetről mesél. A filmben a titokzatos körülmények között elhunyt író, Edgar Allan Poe egyik bűnügyi novellája elevenedik meg. Az arborétum fáinak sűrűjében lovasüldözést láthatunk, valamint az álruhás gyilkos is feltűnik. A jelenet szereplői között pedig John Cusack és Luke Evans lehet ismerős.
Fotó: Alcsút/ A holló – Luke Evans/ port.hu
A 15.században játszódó Borgiák sorozatban is helyet kapott a kert. Itt a kápolnabelső jelenik meg, mint a római bazilikához tartozó helyszín. A sorozatban Jeremy Irons volt a legnagyobb sztár.
Fotó: Alcsút/ kápolna/ Basa Balázs
A mostani helyzet elmúltával remek szabadidős programlehetőség, mindkét arborétum felkeresése.
Ezt olvastad már? Duna menti képkockák: képzeletbeli utazásra invitálunk!
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Főkép: Vácrátót/ vízimalom/ Basa Balázs
Szerző: Basa Balázs
