Még éppen csak, hogy kezdik megszokni a pedagógusok és a diákok az otthoni oktatási rendszert, máris újabb nehézségekkel kell szembenézniük: vészesen közeleg az érettségi időpontja, de egyelőre még bizonytalan az év végi vizsgák számonkérésének a módja. Milyen hatékony tanulási módszerek vannak otthon, hogyan mélyíthetjük el a nyelvtudásunkat, és hogyan befolyásolja a jelenlegi helyzet az online nyelvoktatás előmenetelét?
Ezekről is beszélgettünk Mongyi Norberttel, a budapesti Eötvös József Gimnázium angol és francia szakos tanárával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központjának oktatójával, az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatójával.
Lassan egy hónapja működik a digitális oktatás, tehát azt mondhatjuk, mind a tanárok, mind a diákok lassan felocsúdnak a kezdeti sokkból. Ön hogy érzi, változott valami az elmúlt hetekben? Könnyebbé vagy nehezebbé vált az online óraadás és tanulás?
Vitathatatlan, hogy a hetekkel ezelőtt kialakult epidemiológiai helyzet az oktatás szereplőit részben, vagy teljesen új kihívások elé állította. A digitális pedagógia spektrumán minden kolléga más és más helyen állt és néhány nap alatt kellett kitalálni, hogy miként lehet diákjainkat a lehető leginkluzívabb módon, kizárólag online tanítani. A komplex pedagógiai feladat megoldására az iskolák különböző utakat választottak. Létrejöhetett a tantestületeken belül egy olyan (tovább)képző csapat, amelynek tagjai, korábbi digitális pedagógiai tapasztalataikat megosztva segítettek a kollégáiknak. Ez a szakmai ötletbörze és tudásmegosztás a munkaközösségek együttműködését, a kollégák digitális kompetenciáinak fejlődését szolgálta, bár erről még nincsenek kutatási adatok. Kiválasztásra kerültek az online tanulástámogató szoftverek (digitális osztálytermek), kipróbálásra kerültek olyan applikációk, amelyekkel korábban nem, vagy csak kevésszer találkoztunk a mindennapi tanításban (pl. online tanulásmérési és értékelési applikációk). Az elmúlt hetekben vált az aktív szókincsünk részévé a videókonferencia, vagy a „videóchates tanóra”.
Pedagógus kollégáimmal és diákjainkkal megtapasztaltuk, hogy milyen fontos a napi munkabeosztásunkat jól strukturálni, a szabadidőt lehetőség szerint offline tölteni és a napi mozgás jelentősége is új színezetet kapott. Példaértékű az az összefogás, amit az elmúlt hetekben tapasztaltam. Multinacionális cégek bocsátották rendelkezésre a mindeddig fizetős szoftverieket, tankönyvcégek osztották meg digitális tartalmaikat és hazai, valamint nemzetközi pedagógiai szakmai szervezetek tettek segítő ajánlásokat az átállás megkönnyítésére.
Az újonnan előállt helyzet nagy motivációs erőt jelentett; kollégáimnak, diákjaimnak és hallgatóimnak is igyekeztem ezt hangsúlyozni. Diákjaim tanulási autonómiája érezhető módon fejlődött, bármennyi nehézséggel is találkoztak a tananyag mennyisége, az otthon előállt új helyzetek vagy az osztálytársaik fizikai hiánya ellenére. Természetesen, nem ez a lélektanilag erősen terhelt kontextus az ideális a kompetenciák fejlesztésére, de a fejlődés a folyamat egy pozitív hozadéka. Nagyon fontos azonban, hogy az a kezdeti lelkesedés, amit a megváltozott tanulási környezet magával hozott, ne apadjon a tanévből hátralévő időszakban sem.
Mit gondol, a nyelvtanulás hatékonyságát mennyiben befolyásolja a kontaktórák megszűnése?
Amint azt Szabó Roland barátom és kiváló kollégám, a budapesti Szent István Gimnázium vezetőtanára is nyilatkozta nemrég az interjújában, a személyes iskolai tanórák olyan lélektani többletet adhatnak a tanulási folyamathoz, amelyek a dolgok jelenlegi állása szerint nem pótolhatók digitális módon. Nem véletlen például, hogy a pszichoterápiás gyakorlatban, napjainkban körvonalazódik a teleterápia keretrendszere és módszertana. Azonban az olvasók között is sokan lehetnek, akik már vettek részt Skype-os nyelvtanulásban, vagy tanultak már e-learning tananyagból. A mostani helyzet is ehhez hasonló. A hat nyelvi készség digitális pedagógiai környezetben is fejleszthető, ráadásul a világhálón fellelhető audiovizuális anyagok autentikus forrásként állnak a nyelvtanulók rendelkezésére. A jó minőségű, tanulásra használható anyagok kiválasztása pedig a kritikai gondolkodást fejleszti. Az offline osztálytermi nyelvórák során esetleg visszahúzódó, kevésbé kommunikatív diákok számára alternatív nyelvgyakorlási lehetőségek teremtődnek. A szóbeli produkció gyakorlására a videós konzultációk keretében kerülhet sor. Az igazi feladatközpontú nyelvoktatást (task-based learning) próbálhatjuk ki, valós életből vett nyelvi forrásokban figyelhetjük meg a nyelvtani szerkezeteket, sajátíthatjuk el a szókincset. Természetesen, időt és energiát igényel az átállás az új megközelítésre, de érdemes ezt az időszakot erre áldozni.
A korábbiakban mennyire élt a digitális eszközökkel, hogyan és milyen szinten építette be az IKT-eszközöket az óráiba?
Az eddigi nyelvpedagógiai gyakorlatomban az úgynevezett blended learning-et részesítettem előnyben. Ez az a változat, amikor a személyes iskolai nyelvórákat online kíséri egy párhuzamos tanulási környezet. Pozitív tapasztalatokat szereztem, vettem részt blended learning-re alapozott tananyag fejlesztésében is. Az Eötvös József Gimnáziumban néhány évvel ezelőtt elindult a digitális pedagógiai innováció, amelynek keretében kaptunk eszközöket és többféle külső és belső továbbképzésre is sor került. A kizárólag online nyelvpedagógiát korábban nem gyakoroltam napi rendszerességgel, ez engem is új kihívások elé állít (pl. a szinkrón és aszinkrón tanulás összehangolásakor), de a most kialakult helyzetben tanulási célokat tűztem ki magam elé is ezen a téren.
Úgy tudom, Ön doktori tanulmányait is nyelvpedagógián végzi. Mit kutat ezen belül, milyen eredményei vannak?
A nyelvpedagógiai doktori tanulmányaim témája az interkulturális kompetenciák fejlesztési lehetőségei az angol nyelvórákon, digitális tartalmakon keresztül. Fontos azt szem előtt tartani, hogy a web 2.0 szakaszában a hatékony (nyelv)tanulás nem a meglévő tartalmak fogyasztásából vagy feldolgozásából áll. Sokkal inkább ezek szintetizálásán keresztül, új tartalmak létrehozása során történik a tudás konstruálása. Az angol nyelv nemzetközi jellegéből (az angol mint lingua franca) következik, hogy nyelvtanulóinkat interkulturális beszélőkké kell nevelnünk. A nem angol anyanyelvűek között zajló kommunikációban is sikeresnek kell lenniük, amihez nem elég a jó nyelvtudás. Kell hozzá kulturális érzékenység, alkalmazkodóképesség és számos egyéb képesség, amit francia terminológiával, savoirs-nak szoktunk hívni. Doktori tanulmányaim elején járok még, azt szeretném megvizsgálni, hogy a rendelkezésre álló tananyagok, miként fejlesztik az interkulturális kompetenciákat, hogyan mérhető ezek fejlődése, és miként válik egy nyelvtanuló interkulturális beszélővé a web 2.0 korszakában.
Hogy érzi, a mostani hirtelen jött kényszerhelyzet befolyásolhatja-e pozitívan az online nyelvoktatás előmenetelét, népszerűséget?
A nyelvtanulás interakciók során megy végbe és alapvetően társas folyamat. Az online nyelvoktatás felkészíthet ezekre, lehetőséget ad például különböző országokban élő nyelvtanulók összekapcsolására, vagy akár a cserediákprogramok újraértelmezésére. Természetesen, a célnyelvi vagy más kultúrájú területekre történő utazás motivációs erejét, lélektani hozzáadott értékét nem pótolja semmi, de az ilyen utazások felkészítő szakaszában vagy az utánkövetésben nagy hasznát lehet venni az online nyelvoktatásnak.
A kialakult kényszerhelyzet tovább formálja az angolul seamless learning-nek nevezett pedagógiai paradigmát, amikor is a korábban két színtéren zajlott tanulás (offline és online, iskolán belül és iskolán kívül) egyszerre megy végbe. Az idegennyelv-pedagógiában évtizedek óta nem történt nagyobb volumenű paradigmaváltás. Új módszertant az előállt helyzet sem feltétlenül fog teremteni, de a létező technikákat, eljárásokat átalakítja.
Vészesen közeleg az érettségi. A legfrissebb hírek szerint úgy néz ki, a diákoknak csak írásbeli vizsgát kell majd tenniük. Ön jó ötletnek gondolja a számonkérés ezen módját?
A közép- és emelt szintű élő idegennyelvi érettségi vizsgákon az írásbeli feladatrészben két receptív készség (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése) és két produktív készség (nyelvhelyesség, íráskészség) mérése történik. Mindez arányaiban több, mint a szóbeli kifejezőkészséget mérő feladatrész, annak ellenére, hogy a nyelvtanításban a szóbeliség mindig megelőzi az írásbeliséget. Azonban fontos érv, hogy az írásbeli vizsgarészt objektívebb módon lehet értékelni (ezt áthidalandó van jelen például az emelt szintű szóbeli nyelvi érettségiken három vizsgáztató, akik előre kidolgozott pontozási skála alapján értékelnek). A nyelvi mérés minden esetben csak mintavétel, ezt akár írásbeli produktumból is meg lehet tenni, de a kommunikatív nyelvtanítás jelentősebb mércéje a szóbeli produkció minősége. Fontos szempont az is, hogy az érettségi vizsga bizonyítványa vagy tanúsítványa államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. A vizsgaszabályzat kiadásáról szóló Kormányrendelet alapján, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz valaki, és sikeresen teljesíti az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli százalékkorlátos követelményeit, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítványt is szerez (ha legalább 60%-ot ér el, B2-t; 40-59% elérése esetén B1-et). Reméljük, hogy mihamarabb megtudjuk a vizsgák lebonyolításáról és feltételeiről szóló pontos részleteket.
Mi a tanácsa azoknak a diákoknak, akik esetleg szeretnék kicsit elmélyíteni a nyelvtudásukat? Vannak olyan oldalak vagy könyvek, esetleg egyéb más hasznos elfoglaltság, amelyek segítségével könnyebben tanulhatnak?
A receptív nyelvi készségek fejlesztéséhez kiváló elfoglaltság a filmnézés vagy az idegen nyelvű könyvek olvasása. Ahhoz, hogy az így érzékelt nyelvi input beépüljön, nagyon fontos ezek tudatosítása. Ugyanakkor tapasztalhattuk mindannyian, hogy az olvasás élményét erodálja a szótárazás vagy az érdekesnek vélt nyelvi formulák feljegyzése. Ha azzal a céllal nézünk videókat vagy olvasunk adott témában bármit, hogy a már meglévő nyelvtudásunkat lássuk kontextusban, akkor viszont tanulási élményt is jelentenek ezek a tevékenységek. Fontosnak tartom ezért, hogy mindig valamilyen tanulási célt keressünk például filmnézés során, ettől válik tanulássá és nem moziélménnyé. A közelmúltban kezdtem el például követni Justin Trudeau kanadai miniszterelnök profilját a Facebookon azzal a céllal, hogy a francia nyelvű nyilatkozataiból megtanuljak olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek csak a kanadai francia dialektusban fordulnak elő. A hatékony nyelvtanuláshoz ugyanakkor interakció kell. Legkönnyebben ezt úgy valósíthatjuk meg, ha barátainkkal, osztálytársainkkal idegen nyelven kezdünk el chatelni, keresünk olyan fórumot, ahol tudunk írásban vagy szóban az idegen nyelven kommunikálni. A gyakorlókönyvek, könnyített olvasmányok, szótanuló applikációk csak egy-egy részét fejlesztik annak, amit összességében nyelvtudásnak hívunk.
Javasol esetleg valamiféle segédletet nyelvtanár kollégáinak, hogyan tehetik hatékonyabbá az otthoni nyelvtanítást?
Az élenjáró nyelvkönyvkiadó cégek honlapján sok segédanyag volt és vált elérhetővé az elmúlt hetekben. A nyelvpedagógiai szakmai szervezetek is összegyűjtöttek anyagokat, tették elérhetővé azokat (pl. angolból a British Council weboldalát, franciából az IF Profs weboldalát ajánlom). Szintén nemzetközi oktatási tapasztalattal rendelkező kollégák munkája található a Dél-kaliforniai Egyetem digitális oktatási felületén, az IWitnessen. Ingyenes, kész tananyagokat találunk itt, nem csak idegen nyelven, amelyek e-learning alapú, zárt rendszerben végezhetők el és a humán tantárgyak integrációját támogatják. A meglévő tartalmak adaptálása mellett fontos az is, hogy amikor magunk hozunk létre tananyagot, élvezzük is a kreatív folyamatot. A projektmódszer kipróbálása például szakmailag frissítően hat, akárcsak egy webináriumon való részvétel, vagy az arról készült felvétel visszanézése (nyelvtanároknak az IATEFL Hungary és a NYESZE is rendszeresen szervez ilyeneket). A sokszorosára növekedett munkaórák mellett, különösen ebben a lélektanilag is megterhelő időszakban nagyon fontos a kiégés-prevenció. A most megszerzett digitális pedagógiai tapasztalatok, a kialakult szakmai párbeszéd és összefogás pedig jó hatással lehet a szakmai életünkre.
Ezt olvastátok már? Alkalmasak a diákok és a tanárok arra, hogy online tanuljanak, oktassanak? – Interjú Nagy Erikával, a 2019-es Év tanárával
