Sok hihetetlen és megdöbbentő challange-el találkozhattunk már az interneten. Voltak veszélyesek, kevésbé veszélyesek, és akadtak köztük sokkolóak is. Ez utóbbihoz tartozik cikkünk témája is!
Vajon, hogyan alakulnak ki ezek a challange-ek és miért? Mi a célja annak, hogy versenyezzünk egymással?
A versenyek évszázadok óta jelen vannak életünkben, elég csak az olimpiákra gondolni. Rengeteg fajtája hat motiválóan ránk egy-egy versenynek, s amellett, hogy arra ösztönöz, hogy jobban teljesítsünk – másrészről a játék élvezetét is nyújtja számunkra. Vannak köztük gondolkodtató, ügyességi és egyéb játékok, amelyekkel nemhogy kárt okoznánk, fejlődésre ösztönözzük egymást, a szervezetünket és a képességeinket.
Azonban most nem egy ilyenről lesz szó!
Cikkünk ugyanis olyan igaz történetet dolgoz fel, amit az egyik olvasónk hallott a barátja kisfiától! Egyrészt szomorú – másrészt sokkoló kihívás terjed a tinik körében, mielőtt elmondanánk pontosan, mi is az, ki kell hogy emeljük, hogy eszetekbe se jusson ilyennel versenyezni egymás közt!
Ki tud több emberrel lefeküdni a nyáron?
A szexualitás és intimitás természetes, hogy foglalkoztat titeket, ahogyan az is, hogy megosztjátok egymással személyes – sokszor szexuális – tapasztalataikat. Az iskolások körében azonban elterjedt egy kihívás, amiben azon versenyeznek, ki hány fiúval és/vagy lánnyal fekszik le a nyáron és, hogy kikerüljék az ezzel kapcsolatos „pontatlanságot”, sokan bizonyítékot is készítenek az „akciókról”, telefonon rögzítik az aktust!
Vajon, mi ennek az oka?
A fiúk „ragadozó” ösztöneik lévén érthető, miért alakult ki a versengés azon fajtája, hogy – ki hódít meg több lányt, – ki ejt több zsákmányt… Évszázadokra visszanyúlik ennek eredete és nem csodálkozhatunk azon, hogy a mai napig is jelen van.
Helyes-e a szexet játékként felfogni és versenyt csinálni belőle? Helyes-e kiszolgáltatottá tenni a másik felet úgy, hogy bizonyíték készül az aktusról?
Még mielőtt megfogalmazódna bennünk a válasz, érdemes belegondolni, nekünk hogyan esne, ha a partnerünk ilyen módon kihasználna bennünket, és a közös intim felvételeket felhasználná bizonyítékként egy versenyhez? Később büszkék lennénk a mostani viselkedésünkre?
Milyen hatással lesz ez a jövőnkre?
Az intimitás és ahhoz való viszonyulás épp kamaszkorban alakul ki és fejlődik! A tapasztalatcsere egy partnerrel minden esetben hozzájárul a személyiségünk fejlődéséhez. Hová fejlődhet a személyiség úgy, ha tárgyként kezeljük önmagunkat? Az önértékelésünk csökkenhet annak a hatására, mások éppen mivel büszkélkednek rólunk, ráadásul a káros hatások közt meg kell említenünk az ezzel kapcsolatos érzelmi nyomást, illetve azt, hogy minél többen kezdik el csinálni – könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy mi is azt gondolhatjuk, ez a normális – hiszen mindenki ezt csinálja.
Azonban NINCS ÍGY!
A normalitás talaján maradva, tisztában kell lennünk azzal, hogy az intimitás két emberre tartozik. Akármennyire menő és vicces elnézni egy ilyen történetet és versenyt egy hollywoodi filmben, a való életben nem szabad sem mások, sem a saját érzelmeinkkel játszani, és úgy kezelni magunkat vagy az embereket körülöttünk, mint a tárgyakat!