Megosztjuk veletek a törérettségi tesztjének és eszzékérdéseinek megoldásait. Elsőként láthatjátok a feladatlapot, majd a Középsuli válaszait. Töltsétek ki tesztünket is! Kiváncsiak vagyunk, hogyan sikerült a vizsgátok! Ne feledjétek, ezek nem a hivatalos válaszok, hanem a Középsuli szakértőjének megoldásai.
A feladatok megoldásai:
I.1.
a, választották; b, adóztak; c, a népgyűlésen; d, polgárok
I.2.
A, D,F,H,
I.3.
a. 3,4
b. 1.
c. vármegye
I.4.
A: Kolumbusz útja, B: egyik sem, C: Vasco da Gamma útja, D: Kolumbusz útja
I.5.
a. B,C,A
b. kurucok
c. 3.
d. trónfosztás (detronizáció)
I.6.
A,C,D
I.7.
a: horvátok, 5
b: szlovákok, 1
c: szerbek, 4
I.8.
a: balkáni front
b: nyugati front
c: keleti front
d: keleti front
I.9.
a: 1944
b: Németország
c: További részvétel a háborúban a németek oldalán, és ezzel Magyarország háborús hadszíntérré válása.
d: A háborúból való kiugrással és különbéke megkötésével a Szovjetunióval.
I.10.
a: D
b:C
c: az ipari termeléshez szükséges nyersanyag hiánya, a fejlesztések lassú üteme
d: A részlet a D. szövegforrásban található önkéntesség elvének mond ellent. A kollektivizálás e forrás alapján hivatali nyomásgyakorlás, nem ritkán államhatalmi erőszak nyomására ment végbe.
I.11.
a: 2.
b: 1.
c: 2.
d: 3.
I.12.
a: középiskola
b: felsőoktatási intézmény
c: általános iskola
13.
– Az állam polgárait egyenlő jogok illetik meg, amelyeket emberi voltukból kifolyólag (természetük szerint) birtokolnak.
– Jogaik gyakorlásában szabadok, addig, amíg ez mások joggyakorlását nem akadályozza.
– Utóbbiak betartásáról az állam által hozott törvényeknek kell gondoskodnia.
– Az állam a joguralom elve szerint működhet, tehát sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalmi ág nem térhet el a korábban szentesített törvényi szabályozástól.
– A felvilágosodás eszményi állama biztosítja polgárai számára a szabadságot és jogaik gyakorlását.
14.
– A sztálini hatalomgyakorlás központjában Sztálin személye áll, a sztálini hatalomgyakorlás így egy egyszemélyi diktatúra.
– Sztálin hatalomgyakorlásának alapja, a forrás szerint, a vezető omnipotens adottságain nyugszik; Sztálin, mint vezető a politika, a társadalom, a termelés, a nevelés, és a művészetek területén is a legnagyobb tudással és a végső igazságokkal rendelkezik.
– A sztálini hatalmi rendszerben minden döntés Sztálintól indul, minden eredmény és siker Sztálinnak köszönhető.
– Azok az intézkedések, amelyek nem folyamodnak a sztálini tudáshoz, eleve kudarcra vannak ítélve.
– A sztálini ideológia szerint Sztálin mindenütt jelen van a Szovjetunióban, az óriási állam csak általa működhet.
– A sztálini ideológia szerint Sztálin „útmutatásával” képes végrehajtani a szovjet nép az elmaradt modernizációt, amely az következő generációk számára a boldog világ eljövetelével kecsegtet.
15.
– az Erdélyi Fejedelemség az 1570-es speyeri szerződés értelmében jött létre, a török háborúk és az ország 1526-os mohácsi csatavesztése után.
– Az Erdélyi Fejedelemség a Magyar Királyság azon területeiből, amelyek az Oszmán Birodalom támogatását élvezték, szemben a nyugati területek Habsburg orientációjával (János Zsigmond magyar király lemondott a nyugati területekről).
– Az Erdélyi Fejedelemség hatalmi rendszere Erdély úgynevezett virágkora alatt (Bethlen Gábor fejedelemsége) alakult ki a XVII. század első felében, hatalommegosztási rendszere egyedülálló volt a korabeli Európában.
– A hatalomgyakorlás a fejedelem, fejedelmi udvar és a területi-közösségi alapon létrejött országgyűlés két pólusa között oszlott meg.
– A fejedelmi hatalom kiterjedt a másik hatalmi ág szabályozására (az országgyűlés elnökének kinevezése), a törvények és az együttélés szabályok országgyűlési megtárgyalásának kezdeményezésére, illetve az országgyűlés által hozott törvények végső elfogadására, így a fejedelmi hatalom a törvényhozással kapcsolatos kezdeményező és kontroll funkcióknak felelt meg.
– Az Erdélyi Fejedelemség országgyűlése az egyes területek (a korszakban Erdélyhez tartozó magyarországi vármegyék, illetve a Partium), valamint hagyomány szerinti közösségek (székelyek, szászok) követeit foglalta magában; a fejedelem által meghívott személyek a fejedelmi akaratot testesítették meg a törvényhozó testületben.
– Az országgyűlés törvényhozói munkája mellett a fejedelemválasztás plénumaként is működött, így kézben tartva a küldöttek számára megfelelő személy fejedelemmé választását.
16.
– Károly Róbert az Árpádház kihalása után (1301), a magyar trónért folyó harcokban szerezte meg a hatalmat (1301-1310)
– Hatalma megszilárdításában nagy szerepet játszott egy hozzá hű, új arisztokrata rend adományozás általi kialakítása, a magyarországi hadszervezet és egyházpolitika reformja.
– Ugyancsak fontos lépés volt Károly Róbert gazdasági reformja, amely kiterjedt a bányászat és pénzverés, a magyarországi adórendszer, a kereskedelempolitika területeire, és a kamararendszer kiépítésére.
17.
– Mária Terézia uralkodása idején adták ki az úrbéri rendeletet (1767), amely a magyar jobbágyok adóképességét volt hivatott javítani.
– A Mária Terézia-féle felvilágosult abszolutizmus állama egyre több állami szabályozást és feladatot vállalt magára, amelyeknek megfelelően növekvő adóbevételekre volt szüksége.
– Az úrbéri rendelet a magyar királyság területén egységesen szabályozta a jobbágyok által földesuruknak kötelezően teljesítendő szolgáltatások mennyiségét, ezzel megszüntetve a korábbi szokásjogon alapuló, és területenként eltérő földesúri követeléseket.
– Az úrbéri rendelet a úrbéri szolgáltatások fajtája szerint maximalizálta a földesúr által követelhető munkaidőt (hetenként egynapi négyigás robot).
– Ugyanakkor igyekezett nem növelni a jobbágyokra nehezedő súlyt, ahol tehát alacsonyabb munkaintenzitású robotot követelt meg a hagyomány azt a rendelet nem emelte fel a rendszer egységesítésének kedvéért.
18.
– A magyar honvédségnek és vezetőinek 1849 nyarára, az osztrák seregek segítségére küldött orosz hadsereg együttes erejével, majdnem két és félszeres túlerővel kellett szembenézniük; ráadásul a magyar seregek stratégiai harapófogóba kerültek azáltal, hogy nyugatról az osztrák, északkeletről és keletről az orosz hadsereggel kellett szembeszállniuk.
– A magyar, függetlenségi politikai elit a nyugati hatalmak segítségében bízott, erre utal Kossuth és Szemere kiáltványa, amelyben erkölcsi alapon kívánják megindokolni, hogy miért kellene Európa országainak segítséget küldeniük Magyarországra.
– A magyar politikusok elsősorban Nagy-Britannia anyagi és katonai segítségében bíztak, amelynek érdekeit az osztrák és orosz hatalmi törekvések, és e két birodalom szövetsége egyaránt keresztezte.
– A magyar hadvezetés a túlerő ellenében a gyors hadmozgások stratégiai fegyverével, a helyismeret és a mozgékonyság taktikájával kívánt élni; ez a stratégia kezdetben látványos sikereket hozott, mint például Görgei gyors hadmozdulatai a Felvidéken, amelyekkel kicselezve az orosz fősereget egyesülni tudott a magyarok maradék seregével.
– A magyar hadsereg és hadszervezet azonban végül nem bírt a túlerővel és Erdély területén több vereséget szenvedett el; egy ilyen végzetesnek bizonyuló vereség (temesvári csata 1849. augusztus 9.) nem volt esély a további ellenállásra.
– Miután minden diplomáciai puhatolózás és az oroszok felé tett különbéke ajánlata kudarcba fulladt, a magyar hadsereg vezetője, Görgei Artúr 1849. augusztus 31-én fegyverletételre kényszerült Világosnál.
19.
– A két időpont között zajlott a második világháború: a magyarországi harcokban megsemmisült a magyar ipari struktúra nagy részét, az ipari műszerek és felszerelések egy része a német megszállással a náci birodalomba került, másik részét a szovjetek szerelték le a háború után hadi jóvátételként.
– A magyarországi kommunista hatalomátvétellel a nehézipar erőszakos fejlesztése következett, nyersanyagok híján azonban az ország kiszolgáltatottá vált a Szovjetunióból való nyersanyagbeszerzésnek; a hidegháború hatására a nyugati irányú gazdasági és kereskedelmi csatornák elzáródtak.
– A kommunista vezetés az említett lemaradást a munkamennyiség növelésével és végsőkig való fokozásával kívánta megoldani, az árakat és az egyes termelési számokat pedig központilag szabályozták.
– Mindez az elhibázott és ideológiai célokat kitűző gazdaságpolitika azt jelentette, hogy az egyes termékekhez és anyagokhoz lényegesen több munkaóra bérezésével lehetett hozzájutni 1952-ben, mint 1938-ban.
20.
– A trianoni békeszerződéssel felbomlott a XIX. századi kapitalizmus során kialakult gazdasági térség, a magyar ipar a határon túlra került üzemek miatt jelentős veszteséget könyvelhetett el.
– A pengő 1927-es bevezetésével gátat vetettek az inflációnak, azzal, hogy a magyar aranykorona helyébe egy stabil új valutát vezettek be.
– A világháborús jóvátétel leírásával és a pengő alapú stabil gazdaság megteremtésével a húszas évtized végére egyes iparágak termelékenysége megközelítette a háború előtti szintet, a külkereskedelmi kapcsolatok normalizálásával (elősorban Nagy-Britannia, Olaszország, Németország) feloldotta az ország gazdasági elzártságát.
– Korlátozott földreformot hajtott végre, amely kevésbé csillapította a parasztság földéhségét, ugyanakkor a bethleni gazdaságpolitika fontos elemeként említhető az oktatási (iskolareform) és kutatási reformok sorozata; ezeket olyan iparágak hasznosították , mint a vegyipar és textilipar.
– Politikai konszolidációs programjához tartozott a korlátozott választójogon alapuló parlamentarizmus rendszerének fenntartása, és a rendszer kormányzó, konzervatív pártjának megteremtése a király nélküli királyság Horthy Miklós vezette rendszerében.
– Bethlen pártja a KNEP és a Kisgazdapárt 1922-es egyesüléséből jött létre és miniszterelnöksége alatt biztos többséget nyújtott a kormányzáshoz.
-Bethlen politikai konszolidációs programjához tartozott, hogy engedélyezte az ellenzék korlátozott parlamenti képviseletét (szociáldemokraták), ugyanakkor sikeresen távolította el a húszas évek elejének szélsőjobboldali mozgalmait a politikából.
