Milyen hosszúak a világkörüli utak, és melyek a legnépszerűbb célállomások? Az Inforádió Világszám műsorvezetője, dr. Kiss Róbert Richard Föld körüli utazásra invitálta a hallgatókat.
Napjainkban sok helyről indítanak világkörüli utakat. Lehet ez magánszervezésű, de olyan is előfordul, hogy repülőgépekkel szerveznek Föld körüli utazást. Sőt, menetrendszerű járatokat is indítottak már hasonlóképpen, igaz annak hátránya lehet, ha felborul a program, hiszen akkor a menetrend is megváltozik.
A klasszikus útvonalak általában 20-30 naposak, de van, aki több évig is utazik, miközben néhány hónapot eltölt egy adott országban. Nem mindenkinek az utazási élmény, vagy a hely megismerése a lényeg, hiszen vannak, akiknek leginkább a gyorsaság számít, és csupán pecséteket gyűjtenek az útlevelükbe.
A tipikus célállomások közé tartozik Francia Polinézia (Tahiti, Bora Bora), Galápagos-szigetek, Húsvét-sziget, Ausztrália (Sydney és Melbourne).
A dátumvonalon való áthaladás rendkívül érdekes. Az 1900-as években fogadta el néhány ország a létezését. Ezzel különböző dátumú területeket választanak el egymástól, és ha valaki ezen áthalad, akkor vagy előrébb, vagy hátrébb kell állítani az időt, az adott időzónának megfelelően. Ez nem egy egyenes vonal, és még csak nincs is konkrétan meghúzva mindenhol, csak néhány helyen, akárcsak az egyenlítő esetében. Dátumválasztó vonallal például Kiribatiban, utóbbival pedig Ugandában és Ecuadorban is találkozhatunk.
Többféle dátumválasztó vonal létezik, ahogyan számos erről szóló egyezményt is kötöttek már. Mindig az adott ország határozza meg, hogy milyen időzónába szeretne tartozni, de ez a tengerészetnél is így működik, ahol a hajóskapitány dönti el, hogy éppen mennyi időt mutat az óra. Az Antarktiszon például az adott kutatóállomás vezetője szokta meghatározni, hogy milyen időzónában vannak. Léteznek helyek, ahol az általános időtől eltérően saját időt állítanak be. Ilyen Conrad Island is, ahol a szállodaigazgató határozott erről mondván, az emberek ezen a szigeten úgyis később ébrednek. Máshol még az időátállást, vagy annak visszaállítását sem követik.
Kiribatin hagyománynak számít, hogy a dátumvonalnál a vízbe ugornak, vagy megfürödnek az emberek. Régebben volt itt olyan terület is, amit kettévágott a dátumválasztó vonal. 1995-ben változtatták meg a dátumvonal elhelyezkedését, hogy a szigetek egységesek legyenek. 1979-ig, a függetlenségükig, több területi vita is zajlott az országban. Ez idáig két féle dátum volt érvényben, ami miatt a kormányszervek csupán négy napig tudtak egymással kommunikálni, mert annyi volt a közös munkanapok száma. A turizmusnak azonban előnyére vált a dolog, hiszen a 2000-es év új esztendején kétszer is megünnepelhették a szilvesztert. Ekkor több utat is szerveztek ide.
A Szamoa szigeteken csakugyan sok érdekesség történt ebből kifolyólag. Miután a szamoai királlyal megegyeztek, hogy átállnak az amerikai idősávra az ázsiairól, a július 4-ei dátumot kétszer jegyezték fel egyazon évben, mert csak így tudtak átállni az új időre. Tehát olyan is volt már, hogy kétszer szerepelt ugyanaz a nap a történelemben. 2011-ben ismét időzónát váltottak, mert Ausztriával sokat kereskedtek, de velük is csak négy közös munkanapjuk volt. Az új átállásnál december 29-e után december 31-e következett. Alaszkában, a Fülöp-szigeteken, de még máshol is előfordultak dátumugrások.
Szintén érdekesség, hogyha nyugatról kelet felé utazunk, akkor rövidebb, ha pedig keletről nyugatra utazunk, akkor hosszabb az út. Ez a széljárás miatt van. Egyenlítő felett ez nem lenne igaz, de mi nem ott utazunk. Az időeltolódás miatt lévő rossz közérzet pedig akkor jelentkezik erőteljesebben, ha kelet felé megyünk, mert olyankor a világosban lévő utazás ideje rövidebbé válik, és hamarabb sötétedik.
Hallgasd te is az Inforádió Világszám műsorát az FM 88,1 MHz-es frekvencián dr. Kiss Róbert Richard műsorvezetésével! Péntek este 19:00 órától és szombat délelőtt 10:00 órától.
Fotók: graphicstock.com
