Pátkai Rozina elsősorban a bossa nova és az énekes jazz műfajokban arat nemzetközi sikereket évek óta. A fiatal szerző még 2011-ben a be a Budapesti Fringe Fesztiválon Tóth Mátyással ének-gitár duóban, ahol Bossa Novas című műsorukkal különdíjat nyertek. A duó karrierje ezután külföldön is beindult: még ez év nyarán teltházas előadást tartottak Skóciában, az Edinburgh Festival Fringe-en, ahonnan még egy díjat is hazahoztak.
Rozina aztán egy igen komoly útkeresésbe kezdett, ami részben még jelenleg is tart. Ennek a kreatív folyamatnak a lenyomátával ismerkedhetünk meg, mikor a nem tradicionális megközelítésű hangfelvételeit hallgatjuk, melyekhez hasonlóan rendhagyó klipek is társulnak. A Képzőművészeti Egyetemen tanultaknak köszönhetően Rozina önmegélései installációk, fotók, festmények, kiállításokon előadott zenei happeningek, versmegzenésítések, zaj- és techno live act-ek formájában is kifejeződnek.
A rendkívül sokszínű előadó egyik legkülönlegesebb projektje a MINKA nevet kapra, mely versmegzenésítésekkel operál, de nem a már megszokott, jelen műfajban ismert egyszálgitáros, akusztikus verzióban kelnek életre a lírai művek. A szerző sokkal eredetibb, erősebb zenei körítéssel nyúl a versekhez, amiket szintén nem a szöveg hangsúlyos pontjainak felerősítésével ad elő, hanem inkább a zenei tér részévé teszi azokat, és így egy meghökkentőbb, hatásosabb szövetet hoz létre, amiknek aztán a verssorok mégiscsak fontos részét képezik.
Pátkai Rozina az elmúlt években számos nagyszerű költő művét értelmezte újra. 2014-ben például Edgar Allen Poe Álom az álomban című versének Kosztolányi Dezső által fordított verzióját keltette életre, hangszerelő-producer társával, Fenyvesi Mártonnal, mégpedig elektronikus hangzásvilágot teremtve.
2016-ban Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című versére írt dalt, míg ugyanebben az évben Áprily Lajos A menekülő című versét is feldolgozta. Mindkét feldolgozásban ekkor is Fenyvesi Márton segítette, de a zene, a gitár, az ének, és még az elektronika is Rozina zsenialítását dicséri. Mindkét vershez egy-egy klip is készült egyébként, Jeli Andrásnak köszönhetően.
2017-ben Rozina Weöres Sándor Kínai templom című versét értelmezte újra. A dal egyben egy készülő nagylemez beharangozójává is vált. A dalban Günsberger Ákos gitárművész lanton (oudon) működik közre, a felvételt a korábbiakhoz hasonlóan Fenyvesi Márton keverte és maszterelte.
Egy évvel később, kicsit elrugaszkodva a klasszikus irodalomtól, egy kortárs költő, Jónás Tamás A némaságról című verséhez írt dalt. A dal kezdetben csak zongorakísérettel és szintetizátorral készült volna, de Fenyvesi Márton – aki ekkor már Rozina férje – tovább gondolta a koncepciót, így egy dinamikus hangvételű dal született, melyhez egy remix is készült.
2021-ben MINKA aztán visszatért, és most egy Karinthy Frigyes-feldolgozást keltett életre. A dal különlegessége, hogy Rozina most egy eddig számára teljesen ismeretlen stílusba vitte el a dalt: a hangszerelés ugyanis a noise, az industrial, a free jazz és az avantgárd határmezsgyéjén mozog.
A feldolgozás egyben a Minka című, hamarosan megjelenő album előfutára is. A dal címe a Struggle for Life, mely Rozina szerint egy szélsőségesen megosztó mű lehet, mégis úgy érezte, ennek a dalnak organikus helye kell, hogy legyen a készülő lemezen.
“A lemez készítése közben jöttem rá, hogy milyen érzés igazán tágítani a határokat. Nem csak a saját határaimról van szó, ezért a dalért a hallgatónak is meg kell dolgoznia, de ha hajlandó egy pillanatra elengedni a várakozásait és átadja magát a megszólaló atmoszférának, remélem, maradandó élmény éri” – mesélte Rozina.
A frissen megjelent dalban a szerző állandó zenésztársa, Avéd János szaxofonozik, a dobok mögött pedig a Mordái zenekarból ismert Klausz Ádám ül. Klausznak ráadásul komoly szerepe van a dalban, hiszen az ő free jazzbe és már-már punkba hajló improvizációja viszi a mű vezérfonalát.
Fenyvesi Márton, a lemez hangmérnöke így emlékszik vissza a felvételekre: “Dóczi Bence, Rozina producere itt teljesen elengedte Jani és Ádám kezét, ez végül egy nagyon hatékony, produktív döntésnek bizonyult. A dal elején a szövegre és Rozina expresszív előadásmódjára kell reflektálni, ez volt a koncepció, egy egyszerű kérdés-válasz forma, ami az elektronikus szövet szintén improvizatív hangvételével egy ilyen rendezett káoszt eredményezett. Ez fordult át végül egy rendkívül hosszú improvizatív őrületbe, amit szavakkal leírni nem igazán lehet.”
“Egyértelmű volt számomra, hogy Ávéd Jánosnak helye van ebben a dalban. Az elektronika – habár improvizációszerűen hömpölyög – mégis élettelen volt számomra önmagában, Jani rögtönzései a bossa nova produkcióban is mindig új utakat nyitnak meg, és biztos voltam benne, hogy Ádámot is messzemenőkig inspirálni fogja ez a fajta zenei megközelítés” – mesélte Rozina.
A dalhoz Tihanyi Áron médiaművész készített videót. Az ő kreativítását dicséri Rozina Én nem tudok sem című dalának klipje is.
A teljes új lemez debütálásnak dátuma egyébként nem meglepő: április 11-én, a Magyar költészet napján jelenik majd, melyen teljes egészében versfeldolgozások lesznek majd hallhatóak.
“Nem gondolom, hogy ezen a lemezen mindenáron, minden dallal a legszélesebb közönséghez kell szólnunk. Ez a darab önmagáért született meg, a vers ezt hozta ki belőlünk, így tudtunk hozzá igazán kapcsolódni: a lehető legőszintébb dolog ezt nem finomítani, nem elkendőzni.” – indokolja az új attitűdöt a feldolgozásokból álló lemezt Pátkai Rozina.
Főkép: sajtófotó
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
