Csörszné Tar Enikő Kisvárdáról és Unger Enikő Marosvásárhelyről lettek az Év tanárai. Idén először a Bethlen Gábor Alapkezelő szakmai támogatásával határon túli pedagógusokat is díjazott magazinunk.
Csörszné Tar Enikő, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium angoltanára, nevelési igazgatóhelyettese, illetve az intézményben működő Arany János Tehetséggondozó Program programfelelőse és Unger Enikő, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Szaklíceum és Művészeti Szaklíceum földrajz szakos tanára lettek az Év tanárai.
Az elismeréseket a Tánc világnapján, látványos külsőségek mellett, táncműsorokkal színesített rendezvényen adták át a Magyarság Házában.
A második díjat Baksa Ádám, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban testnevelést oktató pedagógus, a határainkon túli magyar pedagógusok közül pedig Bernád Ildikó, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola matematika és fizika szakos tanárnője kapott. Az Év tanára szavazáson harmadik helyen végzett Meskóné Sütő Ágnes, a Budapesti Vendéglátó-ipari és Humán Szakképzési Centrum Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolájának matematika-informatika szakos tanára, és Szórád Endre, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium kémia szakos tanára. A szervezők két különdíjat is kiosztottak, elismerésben részesült Tömpe László, a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakgimnázium földrajz szakos tanára és Koszecz Györgyi, a békéscsabai Erzsébethelyi Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanárnője.
Az átadóünnepségen Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkárára kiemelte: a külhoni magyar pedagógusok munkájának mércéje nemcsak az, hogy milyen lesz a magyar jövő Tordán, Zentán vagy éppen Rimaszombatban, hanem, hogy lesz-e egyáltalán magyar jövő, lesz-e kit tanítani évtizedek vagy akár évszázadok múlva is. Az oktatási intézmények helye a nemzet megtartásában legelöl van: mindenhol és minden időkben a legfontosabb tartópillérei a magyarság megmaradásának. Szilágyi Péter elmondta: 17,1 milliárd forintos forrásból útjára indult egy Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési program, amelynek segítségével 68 új bölcsőde és óvoda épülhet a Kárpát-medencében, valamint további 215 fejlesztésére és több mint 1500 magyar sarok kialakítására lesz lehetőség.
„Mindez azonban csak egy keret, amit a külhonban oktató tanárok lelkesedése és a jövő generációba vetett hite tölt meg tartalommal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tudják és érezzék, hogy megbecsüljük munkájukat. Ehhez kíván hozzájárulni az ÉV TANÁRA díj, amelyet a Középsuli.hu és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésének eredményeképpen először osztunk ki a legjobbnak értékelt határon túli magyar pedagógusoknak. Bízom benne, hogy hagyományt sikerül teremteni, és a jövőben még sok, a magyar megmaradásért munkálkodó pedagógus nyerheti el a kitüntetést”
– tette hozzá a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkárára.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a rendezvényen az összetartozás szerepét hangsúlyozta. Kallós Zoltán szerint „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk”.
A rendezvényre meghívott Kárpát-medencei ifjúsági néptánccsoportok műsorával ezt kívánták bemutatni. A résztvevők köszönthették Vaszi Leventét Kostelekről, Gyimesből, a Csillagocska Néptáncegyüttest Nagyváradról, a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttest Zselizből, Felvidékről, a Mákvirág Néptánccsoportot Bácsfeketehegyről, Vajdaságból, a Ritmus Néptáncegyüttest Kárpátaljáról, Berecz Istvánt, a Bem Néptáncegyüttest, valamint a minden együttesnek „talpalávalót húzó” muzsikusokat: Kalász Mátét és zenekarát. A Magyarság Házának szerepe kiemelkedő az összmagyarság identitástudatának megőrzésében. A Magyarság Házában tekinthető meg a Mi, magyarok kiállítás, amely megtekintése lélekemelő iskolai program is lehet bármely középiskolai osztálynak.
Kovács Robertina, a Középsuli főszerkesztője ismertette az Év tanára megválasztásának folyamatát. Az Év tanára jelölést diákszervezetek és szakmai szervezetek, pedagógusszervezetek egyaránt megtehették. A Bethlen Gábor Alapkezelő külhoni pedagógusszervezeteknek juttatta el a nevezési leírást. A jelölések beérkezését követően az oktatóknak egy sztenderd kérdéssort küldtek, a válaszok megjelentek – fotóval együtt – a Középsuli.hu felületén. A kérdésekre adott válaszok alapján egyetemi oktatókból álló szakmai bizottság döntötte el, kik kerüljenek a döntőbe. A részletes interjú célja az volt, hogy kiemeljék, milyen sokszínű és színvonalas munkát végeznek a pedagógusok. Szavazni a Középsuli Facebook felületén és a Kozepsuli.hu online portálon lehetett. Ezek a szavazatok összeadódtak. Kovács Robertina szerint a díj legitimitását erősíti, hogy az olvasók, a diákok és a tanárok tábora végül közvetlen szavazással választotta meg a nyerteseket, szavazatok ezrei érkeztek. A legtöbbet elérő lett az Év tanára – mutatta be a szavazás menetét Kovács Robertina, a Középsuli.hu főszerkesztője.
A nyertesekről:
Csörszné Tar Enikő számára mindig is egyértelmű volt, hogy tanár lesz. Már általános iskolás korában igazi tanítói, tanárai voltak, akik emberségből, hitelességből, elköteleződésből mély nyomot hagytak benne. Elmondása szerint valószínűleg már akkor „megfertőződött”. Tanítási módszereit mindig az adott csoport, az adott tananyag határozza meg, igyekszik nagyon változatos, praktikus és diák–barát lenni. Mélyen hiszi, hogy csak oldott, feszültségmentes légkörben lehet eredményes munkát végezni. Nagyon fontosnak tartja a humort, a játékosságot, a kérdezést, a hibázás szabadságát és azt, hogy úgy tanítson meg a gyereknek bármit, hogy annak ők később az életben hasznát tudják venni. Tanárnak lenni nagyon összetett feladat – vallja Tar Enikő. Egy időben kell lenni pótszülőnek, mentornak, tanítónak, pszichológusnak. Nagy művészet mindezt jól ötvözni, de talán ez az egyik oka annak, hogy ő ennyire izgalmasnak tartja a tanárságot.
Unger Enikőt a katedrán ez idáig eltöltött 23 év olyannyira összerázta az iskolával, hogy életét már tanévekben méri. Fontosnak tartja, hogy a klasszikus és modern módszerek egyensúlyban legyenek, és biztosítsák a folyamatos tanár-diák párbeszédet. Óráin szeret több teret biztosítani a csoportmunkának, valamint az interdiszciplináris projekteknek. Alapvetőnek tartja a jó tanár-diák viszonyt. Meggyőződése, hogy a jó kapcsolat alapja a tisztelet, törődés, megértés, empátia, ugyanakkor a kitartó, következetes munka, valamint az elvhűség. Szülői tapasztalatait sikeresen kamatoztatja a diákjaival való jó kapcsolattartásban.
