1897-ben jelent meg az angol Bram Stoker regénye a vérszomjas grófról, aki az erdélyi Kárpátokban található kastélyba hívja az ifjú Jonathan Harkert. Drakula gróf el kívánja hagyni szülőföldjét, hogy Angliába költözzön. A fiatal angol ügyvéd egy ingatlanügynökség képviselőjeként érkezik a gróf kastélyába, hogy véglegesítse Drakula vásárlását. Kis idő után azonban nyilvánvalóvá válik Harker számára, hogy vendéglátója foglyává vált, Drakuláról pedig kiderül, hogy nem más, mint egy vámpír.
Bram Stoker története a 19. század utolsó évtizedeiben újból népszerűvé váló gótikus regény egyik alapműve. A gótikus regény nagy korszaka a 18. század második fele, ám száz évvel később újra divatba hozzák, olyan mára már klasszikussá vált művek, mint Mary Shelley Frankeinsteinje vagy Robert Louis Stevenson Jekyll és Hyde-ja. A leghíresebbé azonban minden kétséget kizárólag Stoker teremtménye, a vérszomjas gróf vált, akit az ír szerző III. Vlad Tepes legendája alapján teremtett meg. De ki is volt a sokat emlegetett gróf, és miért éppen az ő lett Stoker világhírű vámpírfigurájának ihletője?
III. Vlad, akinek Tepes román jelzője annyit tesz, mint karóba húzó, a 15. században egy Havasalföldről Erdélybe menekülő nemesi család sarja. Ebben az időben a török hódítás, illetve a törökökkel gyakran kiegyező havasalföldi fejedelmek, fenyegették a keresztény világot. III. Vlad családja megalkuvás nélkül harcolt generációkon át a törökkel, ezért a későbbi gróf apja, II. Vlad a Sárkány Lovagrend tagjává válik Zsigmond király kegyelméből. A Drakula név is innen ere, a régi román nyelvben a dracul szó sárkányt jelentett.
Vlad családját különböző pártütések során gyakorlatilag kiirtják az ellenérdekelt nemesek. Így mikor Havasalföld trónját végül sikerül elfoglalnia kegyetlen bosszút áll, ellenfeleit egytől-egyig karóba húzatja. Havasalföldön kegyetlen szigorúságú törvényeket vezet be, a legkisebb kihágás is a bűnösök életébe kerülhetett. Kegyetlensége a törökökkel szembeni harcaiban is megnyilvánult, foglyait, de még a török követeket is karóba húzatta. Ugyanakkor sikerül megnyernie a magyar Mátyás király szövetségét a törökök elleni harcban.
Bram Stoker minden bizonnyal a magyar orientalista Vámbéry Ármintól hallott a vérszomjas gróf legendájáról. A vámpír gróf arcvonásait és alkatát azonban a 19. század végének népszerű színészéről Sir Henry Irvingről mintázta, akinek Stoker volt a személyi asszisztense.
Bram Stoker sohasem járt Kelet-Európában, Drakula kastélyát az skóciai Aberdeenshire-ben található Slains kastélyról mintázta. Drakula története tehát a valóság és a képzelet különböző elemeinek összeillesztéséből született meg.
Drakula története a huszadik században minden vámpírtörténet alapjává vált. Számos filmfeldolgozása született Stoker írásának. A leghíresebb az 1931-es feldolgozás, amelynek fontos magyar vonatkozása van. Drakulát ebben az adaptációban ugyanis Lugosi Béla alakította. Lugosi Béla 1919-ben menekült Magyarországról nyugatra, majd a hollywoodi horrorfilmek gyakran foglalkozatott színészévé vált. Drakula alakítása azonban minden filmes vámpírábrázolás számára etalont jelentett. A A vámpírtörténeteknek az utóbbi évtizedben Stephenie Meyer Twilight-sorozatának, és főként a filmes adaptációnak köszönhetően, új divatja van. Érdemes azonban megjegyezni: Bram Stoker Drakulája nélkül ma nem lenne Alkonyat sem.
Képek: www.hypable.com, www.playbuzz.com,
