Idén a járvány miatt virtuálisan rendezték meg a Kossuth-szónokversenyt. A versenyzők határon innenről és túlról jelentkeztek be. A téma a politikai korrektség és a humor viszonya volt.
Izgalmas verseny bontakozott ki, az erős mezőnyben a következő végső sorrend alakult ki:
1. Czipa András jogász, 2. évfolyam, Miskolci Egyetem
2. Nánia Hanna, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely
3. Török Máté, magyar nyelv és irodalom – filozófia, tanári szak, 4. évfolyam Comenius Egyetem, Pozsony
A különdíjat Both István kommunikáció és PR-szakos, harmadéves hallgató kapta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karáról.
A Tinta Könyvkiadó különdíja Nagy Kristófhoz került, ő a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója Székesfehérváron.
A legszebben beszélő női szónoknak járó Manyszi-különdíj birtokosa Nánia Hanna, míg a legszebben beszélő férfi szónok Manyszi-különdíját Török Máté vehette át.
De miért is foglalkoznak retorikával a középiskolások és a főiskolások, egyetemisták? Ők lehetnek majd az új generáció politikusai?
Dr. Kiss Róbert Richard zsűrielnöktől kértünk erre választ.
“A jövő szónokai közül sokan talán a jövő közéleti vezetői lesznek, de fontos, hogy a jó érvek, okos mondatok mögött valódi hit is legyen a közösségért tenni akarást illetően” – mondta. “Ez a verseny a szónoki technikák megfelelő elsajátítását értékeli, a logikus vagy kvázi logikus érvelést, az argumentáció más formáinak használatát, a helyes beszédet. Nem szempont a zsűrinek, hogy a versenyző valami mellett vagy ellen érvel, csak az, hogy a retorikai tételének igazolását milyen meggyőzőerővel teszi. A tapasztalat az, hogy az évek során kiválóan felkészített versenyzőkkel találkozunk, akiknek az előadása élmény a zsűrinek. Van egy kötelező és egy rögtönzött téma, s a kettőre adott pontok adják ki az összesített eredményt. Mindig vannak aktuális felvetések Koltói Ádám tanár úr jóvoltából, idén arról is lehetett beszélni, a politikai korrektség és a humor megfér-e egymás mellett.”
