Az új felsőoktatási törvény értelmében kancellárokat neveznek ki az egyetemekre. Mit takar ez az új forma, vajon milyen szerepe lesz a kancellároknak az egyetemek irányításában?
Az egyetemek gazdasági irányítását a kancellárok veszik át. Ők azokat az egyetemi döntéseket meg is vétózhatják, amelyek veszélyeztetnék az intézmény gazdálkodását. A kancellárokat a nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek élére a miniszterelnök bízza me, a főiskolákra és a közösségi főiskolákra a miniszter. Megbízatásuk öt évre szól. Ők lesznek a munkáltatója a felsőoktatási intézmény nem oktatói munkakörben dolgozó alkalmazottainak.
Az állami felsőoktatási intézményekben legalább háromtagú fenntartói testületet is létrehoznak, amelynek főként ellenőrző szerepe lesz: véleményezik a pénzügyi beszámolókat, a költségvetést és a stratégiai terveket. A tagokat ide az oktatásért, az állami vagyonért, illetve az egyetemprofiljáért felelős miniszter delegálja. A fenntartói testület ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a rektor vagy megbízottja és a kancellár.
A törvény pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki kancellár lehet. Szeptemberben Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint a végzettségnél sokkal fontosabb lesz az, hogy olyan emberek legyenek kancellárok, akiknek már van tapasztalat nagyobb szervezetek irányításában.
Kik lehetnek kancellárok?
Kancellár az lehet, aki már legalább hároméves felsővezetői tapasztalatot szerzett olyan egyetemnél vagy cégnél, amelynek költségvetése az irányított egyetem költségvetésének legalább 1/20-át, alkalmazotti létszáma pedig az egyetemen foglalkoztatott létszám legalább 1/40-ét elérte.
A kancellár legalább egy világnyelvből tárgyalóképes nyelvismerettel rendelkezik. Fontos követelmény, hogy a nemzeti tudományegyetem egyetemi kancellárjának mesterfokozattal kell rendelkeznie, a főiskolai, közösségi főiskolai kancellárjának legalább alapfokozattal és a megbízás időtartama alatt teljesítenie kell a kormány által meghatározott továbbképzést.
